Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves

1900-ban volt Honismereti Múzeuma. Ma itt van a Szlovák Bányászati Múzeum központja és igazgatósága. Az utóbbi a Kamaraházban kapott helyet, amely egyben az intézet dokumentációs központja, a könyvtár épülete stb. Az épület egykori nagytermében a volt kamaragrófok arcképeit állították ki. Az Ovárban kapott helyet a kovácsmesterségek művészeté bemutató tárlat. A híres selmeci kovácsok céhe már 1591-ben megkapta alapító oklevelét. Az itteni kovácsművészet leghíresebb mestere volt Fizély Károly (1845- 1933). Ugyancsak a várban láthatók a leghíresebb selmeci barokk szobrok, a lövészegylet céltáblái, a szebbnél szebb agyagpipák és a híres selmeci pipakészítő mester, Zachar Károly (1852-1925) műhelye. A gazdag kőtárat a jeles selmeci muzeológus, Vojtech Baker (1883-1941 alapozta meg.

A leányvárban ma a törökellenes harcokra emlékeztető kiállítás látható. Megszemlélhetünk itt néhány olyan festményt is, amely egykor a Honti Múzeum tulajdonát képeste. A közeli Klopacska (Kopogtaó) a régi bányatechnikai eszközök kiállítóhelye. Az egykori Szarvas Szálló ma a Jozef Kollár Galéria otthona, a Hellenbach-házban pedig a híres és értékes ásványtani gyűjtemény kapott helyet. 1974-ben nyílt meg a szabadtéri bányamúzeum. A földalatti aknákban láthatók a bányaművelés régi eszközei, gépei is.

A szentantali kastély gazdag bútorgyűjteménnyel rendelkezik: a történelmi bútorok szinte valamennyi stílust megidézi. Értékes a képzőművészeti alkotások sokasága, akárcsak a trófeagyűjtemény, a porcelángyűjtemény, a falakon látható metszetek és litográfiák tára, vagy a maga nemében egyedülálló erdészeti- és vadászgyűjtemény.

Korpona Andrej Sládkovicról elnevezett múzeuma 1968-ban alakult, de volt már a XX. század elején is közgyűjteménye a városnak. A mai múzeumban megtalálhatjuk a városban tevékenykedett céhek anyagát, a vidék lakosságának szép népviseletét, s még sok-sok értékes várostörténeti anyagot láthatunk itt.

Dél-Hont múzeumai, a zebegényi hajózástörténeti múzeum és a Szönyi István Emlékház jól ismert a nagyközönség előtt. A szobi Börzsöny Múzeum az 1960-as évek elején szerveződött. Kiváló anyagot kínál a Dunakanyarban lévő települések történetéhez a gazdag régészeti, néprajzi gyűjtemény.

Nagybörzsöny élő múzeum műemléktemplomokkal, működő vízimalommal, tájházzal, bányászati kiállítással stb.

Befejezésül szólnunk kell azokról a tájházakról, néprajzi gyűjteményekről, melyek az utóbbi időben szerveződtek az Ipoly mindkét partján. Ilyen tájház működik ma Vámosmikolán, Kelenyén, Bernecebarátiban, Kemencén, Ipolyszalkán, Ipolyszakálloson, Apátújfaluban. Csodálatos néprajzi gyűjtemény látható Paláston is. Ezen kívül vannak egyéb kisebb és értékes tárlatok még, mint például a palásti egyháztörténeti és helytörténeti kiállítás, a drégelypalánki Szondi-kiállítás vagy a kemencei történeti kiállítás. A jövő feladata, hogy ezek a tárlatok szakszerűsödjenek, bővüljenek s mindjobban bekerüljenek a köztudatba.

584