Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
Szilády szívesen foglalkozott kertészeti témákkal és a saját kertjében túlszaporodott növényekből rendszeresen ajándékozott ismerőseinek. (A kecskeméti „Műkért”, vagyis a városi faiskola még csak ekkortájt kapta meg azt a telket, amelyen megkezdődött a szaporítóanyagok tömeges termelése.) 1859 februárjában vesszőket és gyökeres töveket küldött az udvarán levő Ribiz Niger bokrokból a szomszédos Nagykőrös polgármesterének, Magyar Pálnak. „ Mivel e ’cserje szerfelett könnyen tenyészik bárminő földben, annyira hogy ha csak az új hajtás puszta vesszőjét ledugdossák is, ’s eleinte rendesen tartják, csak hamar gyökeret ver 's vígan tenyészik, és elterjed: erre nézve jó egy lábnyira kel! egymáshoz ültetni; pár év múlva magától kinövi az üregeket. - Tessék bár próbát tenni azáltal, hogy a tavalyi hajtású hosszabb gyökeres vessző közepe táján, szem alatt, metszessen el, ’s dugasson be a ’porhanyó földbe: fogja tapasztalni Tettes úr, hogy ez is csak úgy megfogan, mint a'gyökeres vessző” - írta a csomaggal küldött „használati utasításban”.15 A különböző dinnyefajták - pl. a Markusovszky-féle dinnyék - piacon való megjelenéséről, áraikról, valamint a kecskeméti dinnyecsarnok megnyitásáról is értesülünk a nyomdatulajdonos fogalmazványaiból. Bár maga nem gazdálkodott, figyelemmel kísérte az időjárást, a terméskilátásokat, előre megtervezte a télire eltartandó zöldségek, gyümölcsök beszerzését. Mindenkinek ajánlotta a kecskeméti nemes pogácsaalma, a téli savanyú és édes almák fogyasztását. Kerti virágok és zöldségfélék magvait is gyakran postára adta, sőt egy alkalommal egy egész sütőtököt küldött csomagban rokonai számára: „ E’ ládában levő püspöktököt azért küldöm magva helyett, hogy in natura ismerje meg Gedeon öcsém; küld el hát neki jó gondviselés alatt az ugyan itt fekvő 3 debreceni mézes kalács közöl eggyel és a ’ neki szóló levéllel együtt. Egy mézes kalácsot pedig adjál fiam Laczi sógorod kis leánykájának, egypár füzér apróperecczel együtt. Úgy is maholnap ki nőnek már a' ti kisdedeitek az efféle pépes eledelből, aztán csibe comb meg hús kell nekik. A mézes kalács inkább játékra mint meg evésre való. Gedeon öcsémnek is csupán azért kívánok egyet küldeni, váljon megismerné-é az efféle, még debreceni diák korában látott lepényt?”'6 A gazdasszony által csomagolt és Pestre küldött kóstolót időnként viszonozták az ismerősök, például egy ládányi vasútra feladott ürmös borral; Szilády köszönő leveléből pedig újabb érdekes információt tudhatunk meg: „Az üvegeket ugyan vissza tudnám szolgáltatni, mert elég hever itthon az évenként hozatni szokott szolyvai savanyúvizekből; ilyet küldhetnék 40-et is, de váljon meg érdemelné-e a szállítást... ”17 Többen kértek Kecskemétről borecetnek való bort. Szilády - aki közvetített ilyen igények esetén, csak azt kérte, hogy a megfelelő időben jelentkezzenek, amikor a borok lefejtésének ideje van, később bajosabb, „mert nagy hordó lehúzott bort egy akó kedviért nem örömest háborgatnak, kocsmárostól pedig annyi mint cigánytól szenet, s az is már megkeresztelt. ”18 Jó borecetet Kecskeméten is készítettek néhány helyen. Aki mégis inkább a bort vásárolta meg e célra, annak Szilády azt javasolta, hogy ne vigye be Pestre borként, mert fogyasztási adó alá esik, hanem előbb csináltassa meg belőle Kőbányán az ecetet. 15 BKMÖL, Conceptek. T. Magyar Pál Nkőrösi polgármesternek. 1859. febr. 17. 16 BKMÖL, Conceptek. Lajos fiamnak, Vácon. 1854. okt. 18. (A debreceni mézeskalács kerek, lapos formájú volt.) 17 BKMÖL Conceptek. Adamofszky úrnak Pesten. 1867. jan. 8. 18 BKMÖL Conceptek. Osterlamm Úrnak Pesten. 1864. ápr. 29. 568
