Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
L. Juhász Ilona: "Kopjafa" versus hagyományos fejfa?
elképzelhető, hogy felirat nem volt rajtuk, s a díszítésük is nagyban eltért a most hagyományosnak tartottaktól. Tehát ha az egykori illetékesek az akkori fejfákat tekintették volna mérvadónak, s csupán azok állítását engedélyezték volna, elképzelhető, hogy nem alakulhatott volna ki az idők folyamán a most hagyományosnak ítélt csónakos fejfa. Ugyanez vonatkozik más néprajzi jelenségekre is. Ma például a 19. században kiszínesedett mezőkövesdi matyó viseletét tartják hagyományosnak,20 de hozhatunk példákat a közelmúltból is. Tájainkon az adventi koszorút 19. században még nem ismerték, csupán a 20. század végén, elsősorban az 1989-es rendszerváltás óta terjedt el nagymértékben (elsősorban a média hatására) tömegesen, ma már sokan mégis hagyományosnak tartják.21 A felsorolt példák is arra figyelmeztetnek, hogy a hagyományos szóval körültekintőbben, óvatosabban kellene bánnunk. 2. Hagyományos fejfa, vagy „kopjafa”? Ha az önkormányzat nem hozott volna rendeletet a védett temetőrésszel kapcsolatban, valószínűleg ma már nem a helyi, hagyományos csónak alakú fejfa dominálna, hanem az ún. „kopjafák” száma lenne magasabb. Még a hagyományos fej faállítással kapcsolatos rendelet életbe lépése után is több „kopjafát” (és faragott keresztet) állítottak a szóban forgó védett temetőrészben. Ez a jelenség ékes bizonyítéka annak, hogy hozzátartozók a helyi hagyományos fejfa helyett inkább a ma divatos kopjafát részesítenék előnyben. A hajdúböszörményi temetőben tapasztalt jelenség Novák László Ferenc és jómagam kutatási eredményeit is alátámasztja. A Kárpát-medencében és a világ különböző tájain élő magyarok között az utóbbi évtizedekben nagy mértékben elterjedt és nagy közkedveltségnek örvend a „kopjafának” nevezett díszesen faragott oszlopok állításának szokása.22 Annak ellenére, hogy ezeknek a „kopjafáknak” sem a formája, se a mérete, valamint a ráfaragott szimbólumok és ornamensek nem mutatnak egységes képet, mégis valamennyit a „kopjafa” elnevezéssel illetik.23 Mára ez a kifejezés mélyen gyökeret i j I 7. kép. Legömgölyített tetejű fejfa sír körüli fakerettel és favázákkal 20 Fél 1987. 21 Vö. Liszka 2000a., Liszka 2003b. 22 Sütő Levente erdélyi fafaragó például készített kopjafát Keresztessy Sándor Belgiumban élő magyar származású filmrendező kislányának brüsszeli sírjára, de Japánba és máshová is faragott ilyet (L. Juhász 2005b). 23 A kopjafákra - emlékoszlopokra faragott díszítményekkel és szimbólumokkal részletesen foglalkoztam a témával kapcsolatban megjelent kötetemben (L. Juhász 2005b, 61-67.) 507