Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
L. Juhász Ilona: "Kopjafa" versus hagyományos fejfa?
L. Juhász Ilona „KOPJAFA” VERSUS HAGYOMÁNYOS FEJFA? (Hagyományőrzés vagy divat?) Hajdúböszörményi példa Novák László Ferenc a közelmúltban, mintegy életműve kiteljesedéseként egy tetszetős kötetben, gazdag képanyag kíséretében foglalta össze a fejfa-kutatás eddigi eredményeit1 2. A szerző a „ Kopjafák " vagy népi iparművészetifejfák c. alfejezetben kitér az utóbbi években-évtizedekben megszaporodott, emlékműként állított kopjafák/emlékoszlopok kérdésére is. „A művészeti fafaragók munkája révén terjedtek el rendkívül gazdag díszítésű legújabb típusú fejfák, amelyek kopjafa néven ismertek széles körben. Ezek a napjainkban megnyilatkozó népművészet reprezentáns darabjai. Közös jellemzőjük, hogy általános népművészeti stílust képviselnek, azaz a díszítőmotívumokat nem az illető helység fejfakultúrújának hagyományai szerint faragták a fákra'n - írja, majd egy nógrádverőcei példát is bemutat: a Bethlen család az ott hagyományos gombfa helyett „díszes népi iparművészeti fejfát” állíttatott fel. Ugyanitt katolikus elhunyt számára is állítottak sírjelként kopjafát. „ Olyan temetőkben is megjelentek, ahol évtizedekkel, évszázadokkal korábban sajátos, egyéni stílusú fejfák, gombosfák voltak. Legszembetűnőbb a jelenség ott, ahol még állnak régi típusú fejfák, mint példáid Bibarcfalván, Nagybaconban. Vargyason már eltűntek a gombosfák, helyüket a népi iparművészeti kopjafák vették át"— írja a szerző.3 A szlovákiai magyar településeken végzett kopjafákkal kapcsolatos kutatásaim során ugyanezeket a jelenségeket magam is tapasztaltam.4 Jelen dolgozatomban azt mutatom be, hogyan nyilvánul meg ez a jelenség Hajdúböszörmény, Hajdú-Bihar megye második legnagyobb városának temetőjében, s milyen teret hódított az ott hagyományos, ún. csónak alakú fejfákkal szemben.5 A hajdúböszörményi temető nyugati részében található egykori református temetőrészt az Önkormányzat a 147/1994.(Vili. 25.) Önk. számú határozatában helyi védelem alá helyezte. Ezen a területen még ma is több - jobb-rosszabb állapotban lévő - korábban állított csónakos fejfa áll. A temetővel kapcsolatos rendelkezés a következőképpen hangzik: „Hajdúböszörmény város Önkormányzata a köztemető — Nyugati temető — új fejfás parcella és I. parcella közötti hagyományos, csónak alakú fejfás parcella részét, mint a város kulturális örökségének értékes részét, helyi védelemben részesíti. A helyi védelem biztosítása alapján ezen temetőrésznél a jelenlegi állapotot - bármiféle „épített és természetes ” környezeti részt - megváltoztatni, ilyen jellegű tevékenységet végezni nem lehet, csak a helyi védelem megvalósulását szolgálóan. "6 Az önkormányzat egy szakmai 1 Novák 2005. 2 Novák 2005. 119. 3 Novák 2005. 120. 4 L. Juhász 2005. 5 A hajdúböszörményi temetőben két alkalommal jártam, először 2004 januárjában, másodszor pedig 2006 novemberében. Mindkét alkalommal több fényképfelvételt is készítettem, valamint a temetőben tartózkodó hozzátartozóktól gyűjtöttem, s információkat kaptam a temető gondnoknőjétől is. 6 Szekeres 1998. 4. 499
