Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Barta János, ifj.: Településszerkezet, foglalkozás és jövedelmek Zemplén megyében a 18. század végén
Ifj. Barta János TELEPÜLÉSSZERKEZET, FOGLALKOZÁS ÉS JÖVEDELMEK ZEMPLÉN MEGYÉBEN A 18. SZÁZAD VÉGÉN1 Táj és település kapcsolata, e két tényező összefüggése, egymásra hatása sokoldalú következtetésekre vezethet, nem csoda, ha több, egymástól eltérő tudomány is foglalkozik velük. Középpontjukban természetesen a településföldrajz áll, amelyben máris szerepet kapnak táj és ember, ember és társadalom kapcsolatai.2 Ezt formálja a maga képére a néprajz, amely „a történeti módszer alkalmazásával vizsgálja a természet és az ember kapcsolódásának legfontosabb képződményét, a települést. Az ember a természetet birtokba veszi, rajta mezőgazdálkodást folytat és a termelési-üzemszervezeti szükségeinek megfelelően alakítja ki, építi környezetét. Települést hoz létre, amely színtere az életnek, kultúrának.”3 A regionális kutatások azonban rendszerint egy meghatározott tájban, nagyjából hasonló adottságú településekkel foglalkoznak, ami nem mindig nyújt lehetőséget a táji különbségek mérlegelésére. „A természetes településfejlődés során az ember szabadon ülte meg azt a biztonságos földdarabot, ahová házát építhette. A települések központja, lakóövezete rendszerint halmazos szerkezetű” — mondja az alföldi településekkel foglalkozó, előbb is idézett tanulmányában Novák László.4 Eltérnek ettől a hegyes vidékek viszonyai, ahol a természeti körülmények nem engedik meg, hogy mindenkinek tetszés szerint választható, „szabadon megülhető, biztonságos földdarab” jusson, de még azt sem, hogy településük formáját (halmazos vagy sem) maguk fonnálják. Utóbbit a hegyek között kanyargó völgyek határozzák meg, s természetesen az alfölditől eltérően alakulnak e vidék lakosságának megélhetési és jövedelmi viszonyai is. A különféle adottságú területek összehasonlítását nehezíti, ha eltérő szempontú források alapján kell megismernünk őket. Szerencsére alkalmanként mégis adódik lehetőség arra, hogy az egymástól nem olyan messze fekvő, de eltérő táji környezetben található településeket azonos források alapján vizsgáljuk. Erre nyújt különleges lehetőséget Zemplén megye, amely meglehetősen sajátos helyet foglalt el a történeti Magyarországon. 170-175 kilométernyi - észak-déli irányú - kiterjedése elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a legellentétesebb földrajzi tájegységeket foglalhassa magába. A történész pedig találhat olyan időpontot is, amelyben több, egymást kiegészítő forrás alapján tudjuk vizsgálni a megye viszonyait. A megye lakosságának sokoldalú gazdálkodásába és jövedelmi viszonyaiba enged bepillantást a 18. század utolsó harmadának három (vagy éppen négy) átfogó forrása. A Mária Terézia korabeli úrbérrendezéshez kapcsolódó közismert összeírás (a kilenc kérdőpontra adott válaszok megörökítésével) országosan is fontos forrásunkat jelenti e 1 A tanulmány az OTKA К 61 447 sz. pályázat támogatásával született. 2 Vö. Mendöi Tibor: Általános településföldrajz. Budapest, 1963. 3 Novák László: Település és társadalom. In: Az Alföld társadalma. Acta Musei de János Arany Nominati Vili. Szerk. Novák László. Nagykőrös 1998. 410. 4 Uo. 411. 41
