Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Dénes Zoltán: Voltak-e protestáns románok?
amelynek olyan közeli rokona. Ugyancsak a bánságban keresik a román szerelmi líra legrégibb írásos megnyilvánulását. A Petrovay-kódexben fennmaradt Kenték Rúményoszk de dragoszte szkvisz egy magyar nyelvű Cantio de amore nem egészen hiteles de félreérthetetlen fordítása. Itt emlékezhetünk meg a román népköltészet hatásáról Balassi Bálintra, aki két szerelmes versét oláh nótajelzéssel látta el. Ha figyelembe vesszük Balassi nyelvtehetségét, biztosra vehetjük, hogy erdélyi tartózkodása alatt megtanult románul. Az első román disztichonokat a humanista műveltségű Halics Mihály írta barátjának, Páriz Pápainak dedikált ódájában 1674-ben. A XVII. század közepétől a kálvinista román egyházi irodalom legtöbb terméke a gyulafehérvári nyomdából került ki, amelyet Rákóczi György állíttatott fel 1638-ban s így megvalósította Bethlen Gábor tervét, aminek megvalósítását halála megakadályozta. Első nyomdásza egy Dobre Péter nevű pap volt, akit Rákóczi „Oláh országból Tara Rumanesca” hívatott be. A kiadványok sora egy vegyes tartalmú, asztrológiai vallásos szövegekből összeállított kezdődik, amely 1639-ben vagy 1640-ben jelent meg. Csulay György szuperintendens költségén 1640-ben vagy mások szerint 1642-ben jelenik meg a kálvinista káté, ami a moldvai görögkeleti ellenreformációt váltotta ki. Bethlen Gábor örökségét követve Rákóczi György valósította meg az Újszövetség román nyelven történő kiadásának eszméjét, negyven évvel az első román vajdaságbeli fordítás megjelenése előtt, ami Serban Cantacuzino bukaresti bibliája volt 1688-ban. Selivestru kalugyart már 1644-ben megbízta a fejedelem a fordítás munkájával. A nyomtatás előtti lektorálást Simion Stefan gyulafehérvári metropolita végezte. Ő írta az előszót is, amelyben először merül fel az egységes román irodalmi nyelv gondolata: „Tudjuk jól a szavaknak olyanoknak kell lenniük, mint a pénzeknek, mert az a jó pénz, amely minden országban elkel s azok a jó szavak, melyeket mindenütt megértenek. Ezért tőlünk telhetőleg igyekeztünk, hogy fordításunkat mindenki megértse.” Hasonló körülmények között jelent meg II. Rákóczi György költségén a fejedelmi nyomdában készült zsoltároskönyv 1651-ben. A fiatalabb Rákóczi fejedelemségének idejére esik a Varlaam moldvai metropolita Feleletére adott viszontválasz megjelenése 1656-ban. Két évvel később a törökök megrongálták a nyomdát, de Apafi Mihály 1674. június 14-én kiadott rendeletével újra megnyitja. A kiadott könyvek közül fellelhető a Carare pe scurt spre fapte bűne indreptatoare című (Gyulafehérvár, 1685). Nyomtatója alvinczi János Zoba pap, aki kiadta még az ifjabb Apafi Mihályt emlegető Sicriiul de anu (1683), a Caeslovet (1685) és a Moliternic (1689) műveit. A román tankönyvirodalom első emlékei általában erdélyi nyomdákból kerültek ki. A gyulafehérvári nyomdából származik az első román tankönyvnek tekinthető könyv, a Bucovna ce are in sine deprindevea invataturii Copiilor la carte című ábécéskönyv 1699- ből. A magyarbarátnak nem nevezhető Onisilor Ghibu is elismeri: „.. .Az elsőség Erdélyé, ahol az Oláh ábécés-könyvek abszolút többségét nyomtatták. Egyébként figyelembe véve, hogy az ábécés könyvek erdélyi virágkora idején a fejedelemségek a görög kultúra mélyreható befolyása alatt állottak.” Áttekintve az eddigieket megállapíthatjuk, hogy a kálvinizmus a románság művelődésében jelentős szerepet játszott. „A románoknak pedig megnyílott a szemük”, írja a Braitin „...s látták, hogy az ő nyelvük is írható és művelhető, hogy semmi szükségünk immár a szláv nyelvre, amelynek durva igája alatt annyi évszázadot töltöttek éji sötétségben”. Kálvinista hatásra törik meg a román irodalomban a cirill betűkhöz való ragaszkodás. Erdélyben Klain, Sinkai, Major latinizáló törekvéseit megelőzve protestáns hatásra alakul ki a megújult román nyelv. 453
