Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Bathó Edit: Szent Vendel kultusza a Jászságban
4-5. kép. A jászárokszállási Szent Vendel-szobor felújítás előtt és után Jászdózsa A Szent Vendel kultusz széleskörű jászsági elterjedését igazolják a XIX. század első felében egymás után felállításra kerülő határbéli patrónus szobrok. 1902-ben Jászdózsa állíttatott szobrot az állatok patrónusának, a Jászapáti felé kivezető út melletti mezőn (6. kép). A Baly György jászberényi kőfaragó mester által készített szobor Rajna vidéki pásztorruhában: csizmában, mezítelen lábszárral, tunikaszerű felsőruhában, köpenyben, hosszú hajjal, fején széles karimájú kalappal ábrázolja a szentet, vállán tarisznyával, s összekulcsolt kezében pásztorbottal, a lábánál egy fekvő birkával. Talapzatán az alábbi felirat: „ DÍCSÉRTESSÉKA /JÉZUS KRISZTUS/ISTEN DICSŐSÉGÉRE/ÁLLÍTOTTÁK / A JÁSZDÓZSA/ ROM. KATH. / OLVASÓ TÁRSULATAI / TÖBB ADAKOZÓJÁVAL / 1902. " A festetlen szobor jelenleg is a régi helyén található, csupán a falu terjeszkedése révén, ma Lencse László háza előtti zárt kertben áll. Jászjákóhalina Ugyancsak 1902-ben készült a jákóhalmi festetlen Vendel-szobor is Baly György munkájaként.16 Az Apáti felé vezető főút bal oldalán, a sportpálya végén álló szobor a 16 Gulyás Éva, 1994. 113. 395
