Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Eperjessy Ernő: Pásztorok - betyárok a Zselicben

Patkó Pista betyár szülőháza, Vásárosbéc ezt. Mert hát rokonnya vót nekik... Az meséte, hogy ezök béciek vótak. Aztán itt tartózkod­tak a Zselicségbe. Ugye valami csínt tött, jószágot lopott-e? A pandúrok mög el akarták fogni, de nem atta mög magát. Hirös betyár vót. Még nóta is vót róla abba az üdőbe: Béci csárda két ódalán ajtó. Oda vágtat kispej lován Patkó. Szép csárdásáé nyissa ki az ajtót! Látott-e már egy lovon hét patkót? Hogyha még nem, jöjjön ki és lássa; Négy patkója van a paripámnak, Kettő van a csizmámra vasalva, A hetedik magam vagyok rajta.22 Gönczi Ferenc ugyanazt erősíti meg, amit a népi emlékezet, hogy nem is egy, hanem két Patkó volt. Mindketten Vásárosbécen születtek, János 1823-ban, István 1825-ben. Igazi nevük Tóth volt. Apjuk Tóth Ferenc, anyjuk Pál Erzsébet. Apjuk a falu kanásza. A Patkó felvett nevük volt, mint ahogy más betyárok is álnéven működtek. Mindössze 3 évig betyárkodtak. Pista 1862-ben Nyim és Bábony között harcban esett el, Jánost Galambokon lőtték meg üldözői, Fenék-pusztán van eltemetve. Gönczi még azt is hoz­záteszi: - A szegény emberek, különösen a pásztor emberek sorsa iránt részvéttel voltak. 22 Eperjesi Imre, ua. 378

Next

/
Oldalképek
Tartalom