Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Eperjessy Ernő: Pásztorok - betyárok a Zselicben

ért évszázados megaláztatásokért, a gátlástalan kizsákmányolásért némiképp jogosan törlesztettek.

A keserves megtorlásokra emlékezve, a betyárokkal való sorsközösség vállalását azonban a XX. század második felében is csak suttogva, titokban merték tovább örökíteni. Még 1976-ban (a szocialista rendszer közepén) történt gyűjtés alkalmával is egy, az 1800-as évek végén született házaspár, a bizalmas rokonnak is csak mikrofon nélkül, suttogva volt hajlandó beszélni családjaik egykori betyárkapcsolatainak titkairól.

A betyárok szerepének többnyire pozitív megítélése, egyértelműen a cselédségre, az egykori zsellérekre s azok leszármazottaira jellemző. A környékbeli falusi parasztság és jobb módú polgárság véleménye e vonatkozásban már gyakran megosztott, volt, amikor éppen a módosabb falusi nép juttatta börtönbe őket.

Az egyszerű nép betyárokkal való sorsközösség vállalásának napjainkig is ható példáját a Zsebe közepén, Visnyeszéplak és Kadarkút felé vezető erdei út kereszteződésénél található Pali-temető közismert legendája tanúsítja: - Pali betyár derék ember volt. Csak az urakét vette el, szegényt soha nem bántott, ha tehette, segített rajtuk. Sok borsot tört a vármegye pandúrjainak orra alá. Az a hír járta, hogy Pali betyárt nem fogja a puskagolyó, csak hétéves sörgyefa pipaszárral lehet agyonlőni. Végül a szeretője nagy pénzért (vagy szerelemféltésből) a vármegye pandúrjainak elárulta a titkot. Azok rálestek. Amint a széplaki szőlőből át akart lépni a gyepűn a vitorági erdőbe, orvul agyonlőtték. Ott az úton temették el. Sírját azóta is minden évben felújítja valaki, virágot visznek rá, de hogy ki, az máig is titok. Azt is hallani, hogy azért nem fogta golyó, mert burokban született.18

Sírkeresztjének felirata: Vármegye katonája, lábam nyomát sokat járta. Nagy Pál. E kötet szerzője is tanúsíthatja: a sír 2000-ben is gondozott volt, bekerítve, jó állapotú fakereszttel, nyíló virágokkal beültetve. Bárdudvarnok polgármesterétől azt is megtudtuk, hogy napjainkban a két sírgondozó asszony neve ugyan már nem titok, de nem is hírelik.19

Pali betyár sírja a Zselicben a Visnyeszéplak és Kadarkút felé vezető út melletti erdőben (Fotó: Dr. Sebestyén Ferenc, 2001.)

18 Eperjesi Imre, 78 é. 1974. Almamellék (Márcadó, Szenttamás, Sasrét puszták); Buzsáki Gábor erdész 2001. Patca; Dr. Balla Pál főorvos Bp. (Kadarkút) és mások elmondásai alapján.

19 Döntse Andrásné PölöskeTeréz 74 é. 1958. Nagytótváros. -szerint, a Kistótvároshoz közeli Csöpögőkő mellett is van egy betyársír, amit (még az 1950-es években) ugyancsak „ismeretlen kezek” gondoztak.

374