Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Selmeczi László: Lehel vezér kürt mondája
és kürtje, amely azonban nem hangszer, hanem egy kürt alakú, díszes olajtartó volt." A kürtöt tehát láthatták az európai zarándokok és a keresztes hadjáratok katonái, s könnyen megismerkedhettek a hozzá kapcsolt mondával is, hiszen leginkább ezzel magyarázható, hogy Salamon és Salome története Európában már költői feldolgozás formájában jelent meg a XII. században.11 12 A Nyugat-Európába eljutó variánsok, a német, francia, angol változatok, amelyek a XII. században már készen voltak, irodalmi munkák, nem váltak ismeretessé a nép körében, ellentétben a kelet-európai változatokkal, amelyek a görögkeleti egyház területéről maradtak fenn az orosz, román, szerb folklórban. Feltehetőleg úgy kerültek ide, hogy a görögkeleti egyház felvette a történetet a prédikációk példázatai közé. A magyarság a Salamon monda keleti változatát ismerte meg, tehát az nem irodalmi közvetítéssel került hozzá. A XII. században a monda már egész Európában annyira elterjedt, hogy Magyarországra is eljuthatott a kürtmotívum. Közszájon élt, s mint ismert motívumot kapcsolták Lél vezér alakjához a hivatásos énekmondók.13 Krónikáink a régi Gestára visszamenő, a törzsfőket felsoroló, honfoglaló vezér névsorukban említették Leel-t és Bulcsút.14 A művét 1200 körül alkotó Anonymus ismerte ezt a vezémévsort, amelyet forrásként felhasznált, de bizonyos kritikával. Nem Lehelt, hanem apját, Tast (Tosu pater Lelu)15 és nem Bulcsút, hanem apját, Bogatot (Bulsuu fili Bogát) szerepeltette a honfoglalás korában. Előbbit a hét törzsfő között (VII. principales persone) sorolta fel, míg Bogatról, azon kívül, hogy Bulcsú apjának tette meg, mást nem közölt.16 Nyugati források tudósítása szerint Bogát egy 922-ben Itáliában kalandozó seregrész vezetője volt ,17Azonban Anonymus, a művelt klerikus tudta és meg is írta, hogy Bulcsút18 (más néven Vér-Bulcsút) és Lélt19 a győztesek kivégezték. Kézai Simon 1283 11 AS. Siliviae peregrinatio-ban a szent életű francia nő, a jeruzsálemi szent sír templomában a nagypénteki szertartásról szóló beszámolójában leírta, hogy az Üdvözítő keresztfáját az oltár mellé állították, s amikor a hívők a szent ereklyéhez csókra járultak, az egyik diakónus felmutatta előttük Salamon király gyűrűjét és kürtjét. A Breviarius de Hierosolyma Salamon kürtéről először jegyzi meg, hogy az nem hangszer, hanem kürt alakú díszes szentelt-olaj tartó. Idézi Solymossy S., 1929. 23. 12 A bitó alatti kürt meglüjás motívuma a XII. században, mint epikus téma általánosan ismert volt Európában. Erre bőséges példaanyagot találunk Solymossynál. Solymossy S. 1929. 25-32. 13 Solymossy S. 1929.22-39; 1933-1937. III. 197-200. MályuszE. 1971.98-99. 14 A krónikákban szereplő septem duces: Árpád, Zobolch, Gyula, Cund, Leel, Werbulchu és Vrs, ami arra utal, hogy a XI. századra a honfoglalásról még a X. században valós tényeket tükröző emlékezet elhalványult, a történeti tudás megváltozott, torzult. A vezérnévsort minden valószínűség szerint a XI. századi Gesta írója szerkesztette. Györffy Gy., 1993. 99. 15 Anonymus tévesen szerepelteti Tast Lél apjaként. Bíborban született Konstantinos szerint Tas Árpád unokája, Fájsz (Falicsi) és Taksony kortársa volt, tehát semmiképpen sem lehetett honfoglaló vezér. De nem lehetett Lél atyja sem, mert az adatok szerint kortársak voltak, meglehet, hogy Tas fiatalabb volt Lehelnél. Konstantinos felsorolta Árpád 950 körül élő közvetlen leszármazottait, az általa közölt személyek között Lél nem szerepelt. Györffy Gy. azt feltételezte, hogy Tas nevét és vezéri mivoltát feltehetően egy régi monda vagy hősi ének tartotta fenn, s ennek A Gesta adataival történő összeegyeztetése indította Anonymust önkényes kombinációkra. Györffy Gy. 1993. 112. 16 Anonymus: Gesta Hungarorum, 1975. 84,98-101, 104, 113-114, 127. 17 923. év elején „Dursac” és Bogát vezetésével újabb magyar erők érkeztek a 922. év eleje óta Berengar zsoldjában Itáliában kalandozó Salardus dux (Szalárd vezér) csapatainak megsegítésére. Bóna L, 2000. 44. 18 Bulcsú egyaránt szerepel a görög és nyugati forrásokban. 950 körül Bizáncban járt, mint sorrendben a magyarok harmadik méltósága, a karcha. Kivégzéséről a német évkönyvek is tudósítanak. Ezekben az annalesekben Bulcsú rex méltóságot visel. Györffy Gy., 1993. 100. Moravcsik Gy., 1984. 48^t9. A kortárs és a magyarokról igen jól értesült Bíborbanszületett Konstantinos Bulcsú apjáról a következőket írta: „Tudni való, hogy Bulcsú, a karcha, Kálinak, a karchának a fia, és hogy a Kali tulajdonnév, a karcha meg méltóság, valamint a jila is, amely nagyobb a kardiánál.” 19 Több német évkönyv említette az augsburgi vereséggel kapcsolatban Lele, Lelius, Lulo alakban. Györffy Gy., 1993. 100. 341
