Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Mészáros László: Kossuth Lajos emléke Nagykörösön
sorozat, a Cifrakertben. Szeptember 25-én Kossuth Lajos toborzóbeszédéről emlékeztek meg a jubileumi emléknapon. A Kultúrházban Faragó László népi kollégiumi igazgató tartott nagyívű ünnepi beszédet.64 Az 50-es évek elején kibontakozó személyi kultusz éveiben minden a munkaverseny-sikerekről, a békeharcról szólt. Ez az időszak nem kedvezett a Kossuth-hagyományok ápolásának. 1952. szeptember 19-én, Kossuth születésének 150. évfordulóján felavatták az Országház előtti új Kossuth-szobrot, amely fölváltotta a korábbi, pesszimizmust sugalló szoborcsoportot. Erről közöl képet első oldalán a Pestmegyei Népújság 1952. szeptember 20-i száma. Ugyanebben a lapszámban jelent meg egy Kossuthra emlékező írás, amely a kor szellemében úgy fogalmaz, hogy ’48 örökösei a magyar kommunisták, akik Rákosi elvtárs vezetésével befejezik a Kossuth kezdeményezte harcot. A Népújság következő számában is írnak Kossuthról, ezzel a sokatmondó címmel: „Hazafi nem tehet kevesebbet, mint hogy egy kevés pénzt ad kölcsön a hazának.”65 Kossuthnak arra az 1852-ben kelt felhívására utalnak, amellyel egy új szabadságharc pénzügyi alapjait akarta megteremteni. Az aktualizáló történelemszemlélet jegyében íródott cikk párhuzamba állítja a Kossuth-korabeli államkölcsönt a Rákosiék által kibocsátott békekölcsön-jegyzéssel, propagandisztikus célból. Az 1956-os forradalomban újra megjelentek a nemzeti jelképek, a forradalom visszatért a 48-as hagyományokhoz. A magyar ifjúság 16 pontos követeléseinek egyike: „A meglévő, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását.... Követeljük, hogy Március 15. és Október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen.”66 A Kádár-rendszerben a ’48-as forradalom ünnepe nem volt munkaszüneti nap, március 15-ét összevonták a tanácsköztársaság és a „felszabadulás” ünnepével, Forradalmi Ifjúsági Napok néven. A rendszerváltozás után március 15-e visszanyerte régi rangját nemzeti ünnepeink sorában. 1998-ban a forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulóját ünnepeltük, 2002-ben pedig Országos Kossuth Emlékév keretében Kossuth születésének 200. évfordulójára emlékeztünk.67 A nagykőrösi önkormányzat 2002. szeptember 20-án rendezte meg a Kossuth-emléknapot, amelyen Kosa István polgármester mondott emlékbeszédet. A nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola 1952 óta viseli a szabadságharc vezérének nevét. Az iskola rendszeresen megemlékezik névadójáról, ápolja a Kossuth-hagyományokat: Molnár Elek keram ikusművész Kossuthot ábrázoló terrakotta domborművének felavatásával (1984),68 a hagyományos Kossuth-hét megrendezésével, a szeptember 19-i koszorúzásokkal. 2002 szeptemberében Ünnepi Kossuth Hetet rendeztek a 200. évforduló tiszteletére. Az ünnepi hét rendezvénysorozata nem csak az iskola, hanem az egész város ünnepi műsora is volt. 64 Faragó László (1880-1957) 1944-ben visszakerült Nagykörösre. A gimnáziumban tanított, majd az Apáczai Csere János Népi Kollégium igazgatója lett. 1945-ben a Nagykőrösi Nemzeti Bizottság elnöke volt. 65 Pestmegyei Népújság 1952. szeptember 25. 66 NAJMTD 71.23.1. 67 A 150 éves évforduló tiszteletére az Arany János Társaság tudományos konferenciát rendezett 1998. november 6-7-én, Nagykőrösön. 68 Molnár Elek keramikusművész. Az ajánlást írta Losonci Miklós. (Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 6.) Nagykörös, 1986. 336
