Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Madaras László: Népmozgások az "avarkorban"
megjelennek - követeik útján Bizáncban, seregeik útján pedig a kelet-európai steppén. Baján kagán kutyaszorítóba került. Ezt mutatja az a két hadjárata (562. és 566/567), amelyeket a Kárpátokat megkerülve a frankok ellel vívott. Baján Kagán első és második összecsapása a frankokkal (kb. 562 és 566/567 táján) Az első összecsapás Gregorius Turonensis IV 23 Chlotár király halála után a hunok a gall tartományokra törnek. Sigibert ellenük irányítja hadseregét, s háborút visel ellenük. Legyőzte és megfutamította őket. Azután azonban királyuk követek útján kieszközölte az ő barátságát (p. 25.). Paulus Diaconus II 10 A következő nyáron olyan bőséges volt a termés, amilyenre állítják, semmilyen kor nem emlékezett. Ebben az időben, miután értesültek Chlothar király haláláról, a hunok, más néven avarok, az elhunyt fiára Sigibertre rontottak. Ez Türingiában találkozott velük és az Elbe folyónál hatalmasan legyőzte őket. Azután kérésükre békét kötött velük (p. 25.). A második összecsapás Gregorius Turonensis IV 29 A hunok ismét a galliai tartományokba igyekeztek behatolni. Sigibert hadsereggel indult ellenük s bátor férfiak nagy sokaságát vitte magával. Mikor aztán meg kellett ütközni, amazok mágikus praktikákban járatosak lévén különféle kísértetalakokat mutattak nekik és hatalmasan fölibük kerekedtek. Míg Sigibert hadserege megfutamodott, őt magát a hunok bekerítették és fogva tarthatták volna; ám ő rafinált és tapasztalt férfinak bizonyult s akiket férfias helytállással ütközetben legyőzni nem tudott, azokat az ajándékozás művészetével mégis legyőzte. Ajándékok juttatása útján ugyanis szerződésre lépett az ellenség királyával, hogy míg életük napja tart, egymással többé ütközetekbe nem bocsátkoznak (p. 31.). Menander Protector E L p. 454,14-22 Az avarok és a frankok szerződést kötöttek egymással s mikor a béke már megszilárdult, Baján jelezte a frankok vezetőjének. Sigibertnek, hogy seregét éhség szorongatja; neki, aki király, s ráadásul saját országában van, nem szabad nemtörődömséggel nézni a szövetséges haderőt. Azt is mondotta, hogy ha az avarok seregét a szükségesekkel ellátja, akkor három napnál többet nem fog ott (értsd: frank földön) időzni, ennyi idő elteltével távozik majd. Miután Sigibertnek ezt hírül adták, azon nyomban küldött az avaroknak lisztet, hüvelyeseket, juhokat, szarvasmarhákat (p. 32). Két furcsa hadjárat volt ez. Az elsőben vereséget szenvedtek az avarok, de azért békét kötöttek a frankokkal. A másodikban az avarok győztek, sőt Sigibert királyt is elfogták, majd elvonultak ajándék fejében. Az avarok helyzetére jellemző, hogy mit is kértek az elvonulás fejében. Lisztet, hüvelyeseket, juhokat, szarvasmarhákat. Egy éhező hadsereg és egy állatokra vágyó nomád nép ajándékai ezek. Ne feledjük, egy győzedelmes avar 26
