Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Veres Gábor: Asztalosok privilégiumai Északkelet-Magyarországról
„ Történvén valamely Peresnek a Czéhbeli Gyűlésnek tett végezésével való megnem elégedése, szabad lészen a maga költségére másféle Nem interessatus Mester Embereket a dolognak meg iteléssére gyűjteni, de amely dolgok mint egy a mesterséget illetik, semmiképen a Biró eleiben appellalni, vagyis vinni nem lészen szabad. ” ,,Ha az efféle Czéh Gyűllesekben valamelly bortól vagy egyéb italtól megrészegedett Ember, kire az Hlyen Mesterséget illető Törvényes dolgok nem bizattathatnak találtatnék, és akinek lármája miatt a Rendeléseknek tsendes folyamatja meg haboríttatnék az illy garázda Embert nem tsendesíthetvén á Gyűlésből ki igazíttassék”. Érdemes megjegyezni, hogy a fennmaradt rimaszombati asztalos privilégium az államigazgatás által nem ellenjegyzett példány. Éppen ez lehet az oka, hogy nem követi azokat a szerkesztési mintákat, melyeket az 1761 után - Mária Terézia uralkodásának idején kiadott - céhleveleknél oly gyakoriak. Az 1771-ben kiadott gyöngyösi és a 1777-ben kiadott 16 szepesi város16 asztalos privilégiumai a céhgyülés működésével csak az iratok második részében foglalkoznak. A gyöngyösi asztalosoké például csak a kilencedik artikulusban, ugyanakkor az első artikulus a céhzászló készítését és az ehhez kapcsolódó vallási és erkölcsi útmutatásokat rögzíti17: „ a Czéhnek közönséges költségével egy illendő zászlót (hogy ha még nem volna) magoknak csináltatni és azt a Parochialis Templomban tartani, s az alatt az Úr Napi és annak Octaviáján tartandó Processióknak alkalmatosságával minyájan a Mesteremberek, Legényeik és Inassaik akár mely Hitben leendnek tisztességessen megjelenni magokat böcsületessen és ájtatossan viselni köteleztetnek... ” A céhek vallásos jellege és tevékenysége a XVIII. században megerősödött. Ez különösen igaz volt a katolikus vallásúak esetén, és ahogy a fenti példa is mutatja, ezt az állami hatóságok is igyekeztek erősíteni azzal, hogy a céhek vallásos tevékenységét az újonnan kiadott privilégiumokba is igyekeztek belefoglalni. A fent idézett gyöngyösi iraton egyébként Comes Francisceus Eszterházy és Josephus Jablanczy szignója mellett az uralkodó Mária Terézia aláírását is megtaláljuk. Az asztaloscéhek vallásos tevékenységének a privilégiumok mellett is számos példáját találjuk a céhes iratokban. így az egri asztalos, lakatos, üveges, esztergályos és puskaműves céh mestereinek névsorát18 tartalmazó könyvben is találunk vallásos emléklapokat, ahol a céhzászló alatt gyűltek össze az iratot aláíró, adományozó mesterek: „ Deo Optimo Maximo Ajtatos és Örök Emlékezet Mellyet MDCCCXX Észtben 28 Májusban készítetett az Egri Érseki Várossaban lévő Asztalos, Lakatos, Puskás és Üveges Tzéh Tagjai jó szándékokból alább írtak ajánlván magokat az ISTEN Dücsöségére készült Zászló alatt Vitézkedvén ezek úgy mint:... ” Az ünnepi alkalom a céh zászló elkészülte volt, az idézett iratban pedig rögzítették, hogy melyik mester hány forinttal járult hozzá a költségekhez. Az 1820-as évszámot viselő egri asztalos céhzászló ma is megtalálható a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében.19 A privilégiumok nagyobb részt természetesen nem a vallásos tevékenységről, hanem a működés szabályairól szólnak. A rimaszombati asztalosoknál azonban egyáltalán 16 ELTE К kézirattár. Privilegia et articuli celiarum IV/32. In XVI. Oppidis Scepusiensibus degenles. Nos Maria Theresia... Datum Vienna 1777. 17 ELTE К kézirattár. Privilégia et articuli ceharum IV/25. A gyöngyösi asztalos, lakatos, csiszár és szíjgyártó céh privilégiuma. 1771. 18 Az egri asztalos, lakatos, üveges, esztergályos és puskamüves céhben mesterré váltak névsora. HML 1X.6. I/b. 19 Dl VT. 81.30.1-2. 286
