Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Selmeczi Kovács Attila: A rávágó kaszálástechnika elterjedése az Alföldön
hajolni, ami lényegesen fárasztóbb volt.48 A marokszedő kampó ezen túl munkabiztonsági szempontból is felülmúlta a sarlót, mellyel gyakran a lábukba vágtak. Mindezekből következik, hogy a marokszedő kampó gyorsabb és biztonságosabb munkafeltételt biztosított, ami alapvetően számított a nagy gabonatermesztő tájakon, ahol a gabona betakarításában a bérmunkások meghatározó szerepet játszottak. A marokszedő eszköz használatának és a béraratás munkaszervezeti formájának összefüggéséről több példa is bizonykodik. Mezőberényben (Békés m.) a századforduló után a helybeli gazdák eleinte kézzel, sarlóval, a részesaratók ellenben marokszedő gamóval gyűjtötték a gabonát.49 Aj ászsági aratók is ezt az eszközt használták Törökszentmiklós uradalmaiban, és terjesztették el a bérmunka során a paraszti gazdaságokban.50 Balassa Iván az aratómunkásokról szóló monografikus feldolgozásában mutat rá, hogy a béraratást vállalók nemcsak a munkamódokat, hanem új szerszámokat is megismertek, mint a marokszedő gamót, mely a sarlót helyettesítette, vagy a zsúpkötél készítésére szolgáló eszközt.51 Az eddig elmondottaknak mintegy összefoglalásául és egyben bizonyítékául is szolgál Csépe Imrétől vett alábbi idézet, amely az egykori Bács megyei Kishegyes dolgos magyarjainak hétköznapjairól szól: „Hejpedig valamikor ez volt a részarató ember cégére, a padláslyukon kilógó kasza, hogy lássák, miszerint itt olyan halandó lakik, aki a mezőkön keresi a kenyerét, az Isten ege alatt. Ha pedig a kasza mellett ott volt a kuka is, ez a horogformájú fadarab, ami alkalmasabb eszköz volt a marokszedésben, mint a sarló, mert nem akadozott a rendfőn és szaggatott, akkor ez azt jelentette, hogy itt a kaszás mellé marokszedő is találtatik, gyermek vagy lány személyében, aki szíves-örömest megy, ha hívják. ”52 IRODALOM Baksay Dániel 1860 Czélszerűbb aratás. Falusi Gazda 41^12. Pest Balassa Iván 1985 Az aratómunkások Magyarországon 1848-1944. Agrártörténeti tanulmányok 13. Budapest Bálint Sándor 1976 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1974/75-2. Szeged Balogh István 1957 A gabona betakarítása a XVI1-XVIII. században. Ethnographia LXVIII. 270-291. Bellon Tibor 1973 Karcag város gazdálkodása (Földművelés,). Szolnok 1979 Nagykunság. Gondolat, Budapest 48 Vö. Selmeczi Kovács Attila 1977. 281, 8. és 9. kép. 49 Varga Gyula 1973. 255. 50 Szabó László 2002. 276. 51 Balassa Iván 1985. 188. 52 Csépe Imre 1973. 30. 279
