Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Surányi Dezső: A szilvatermesztés története

A modern szilvatermesztés kezdetei és kutatási eredményei

Hazánkban a nagy történelmi változások (kiegyezés, Trianon, tagosítás) irányt szabtak a szilva nagyüzemi termesztésnek iránya és jellege tekintetében, majd 1990 után ismét változott a helyzet (privatizáció és szétaprózódás). Szilvatermesztő területeink135 nagy része az utódállamokhoz került, ami kényszerhelyzetet teremtett, gyors intézkedéseket követelt.

A történelmi Magyarországon 1895-ben 31,7 millió136 szilvafa volt, ez az 1935-ben 9,7 millióra137 csökkent, de 1959-ben végzett állomány-összeírás szerint ismét alaposan s ezzel 30,9 millióra138 emelkedett. A szilvafák száma lényegében megközelítette a történelmi határokon belül levő állomány nagyságát, a 2. évezred fordulóján az legalább 10 millióval csökkent139 az 1959. évihez képest.

Szilvafaállományunk szerkezeti (fajta, életkor, alany és művelésmód) változásai valójában óriási erőfeszítéseket kívánt a termelőktől. Az 1918-1938 közötti időszakot Gunst (1976)140 nagyon alaposan feldolgozta. Az I. világháború után ugyanis gyümölcshiány lépett fel az országban, importra szorultunk. Az átmeneti nehézségek két évtized múltán szinte teljesen megszűntek. Ami azért volt jelentős változás, mert egy tragikus trendet kellett megváltoztatni: a szilva részesedése141 50%-ról ugyanis 29,8%-ra esett vissza, s örvendetesen megnőtt a ringlók aránya, vagyis nagyobb lett a fajtaválaszték.

Különösen Szabolcs-Szatmárban és Zalában142 fellendült a szilvatermesztés az elmúlt fél évszázadban, a hajdani „erdei” szilvagyümölcs bekerült a házikertekbe,143 sőt extenzív formában 5-50 kh-as (kb. 3-30 ha) szilváskerteket144 is kezdtek létesíteni - a hét szilvafák14S után... Ennek ellenére, a nagyüzemi szilvatermesztés igényei és feltételei a

II. világháború előtt nem formálódtak ki, mivel az 1940-es évek háborús előkészületei is rontották ennek gazdasági lehetőségeit és igényeit. 1945-től hazánk társadalmi-gazdasági körülményei viszont megváltoztak, a politikai törekvések elősegítették a nagyüzemi szilvatermesztés kibontakozását.

Azt követően az éves össztermés még 300 ezer tonna körül „tetőzött”, majd elkövetkezett a látványos hanyatlás időszaka. Némi lendületet a Stanley,146 majd kisebb mértékben a Cacanska lepotica147 nagymértékű telepítése eredményezett ugyan, de ma ökológiai, gazdasági és növény-egészségügyi okok oda vezettek, hogy a termelés max. 100 ezer tonna148 körüli mennyisége is „erős” célkitűzés. A sarka vírus hatásaiban a szőlő filoxéra pusztítási mértékéhez hasonlítható.

Miként a kertészet többi ágazata, a gyümölcstermesztés is szükségszerűen igényelte a termesztés tudományos megalapozását. Mindig igény volt új eljárások kidolgozására,

135 Tóth-Surányi 135-136.

136 Uo. 135.

137 A gyümölcstermesztés alapjai szerk. Gyóró F. 1974. 67.

13S Uo. 67.

139 Vö. Gyümölcsös ültetvények Magyarországon, 2001. Összefoglaló adatok. 2002. több táblázatából.

140 Gunst R: A mezőgazdaság története Magyarországon 1920-1938. 280-294.

141 Tóth-Surányi 135.

142 A gyíim. term, alapjai, szerk.: Gyúró F. 1974. 87.

143 Mohácsy M. 1956: A szilva házikerti termesztése.

144 Tóth-Surányi 135-142.

145 Hét szilvafás.

146 Az 1970-es évek végétől.

147 Az 1990-es évek derekától.

148 Ld. éves termelési adatok.

252