Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Surányi Dezső: A szilvatermesztés története
spinosa var. macrocarpa), sok szilvát takarítanak be a nyitrai és szigetvári kertekből.92 Viszont valami miatt nem tett említést Evlia Cselebi a budai szilvatermesztésről. Réthly (1962, 1970 és 1998—1999)93 pótolhatatlan értékű forráskutatása a szilva virágzásával és termésérésével kapcsolatban egészen különleges beszámolókat tartalmaz. Ezeket nagyobb tanulmányban dolgoztuk fel (Surányi 2003),94 eszerint 1604-ből szinte minden szilvafát érintő ikergyümölcsű szilvatermésről (Kolozsvár, 1604),95 másodtermésről (1795-ben a miskolci kertekben,96 1799-ben főleg Szilágyban,97 de országosan is), valamint nemcsak hernyórágásról (Korpona, 1794),98 hanem időjárási okokból is rendellenesen lombosodon szilvafákról (pl. Szatmárnémeti, 1788 januárja) szóltak feljegyzések. Habsburg Miksa császár levelet küldött Verancsics Antalnak,99 100 az esztergomi érseknek 1573. március 18-án: „az oltóágakat idején gyűjtesd meg, gondosan csomagolt nehogy az úton elpusztuljanak, minden egyes ágra köttess névvel jegyzett cédulát, hogy az egyiket a másiktól név szerint is meg lehessen különböztetniA levél fontos tényre irányítja a figyelmet: megindul a fajták szakszerű cseréje, így a Nagy duránci, a Katalán, a Fehér és a Fekete lószemű szilva mellett számos új fajta is megjelenik. Svájcban, Ausztriában, Sziléziában és Németországban pedig a gazdag kereskedők fajtagyüjteményeket létesítenek. Valerius Cordus,'00 Jean Bauhin101 és Konrad Gesner'02 15 fajtát ismertetett s próbált rendszerezni. Mintegy száz évvel Lippay előtt a következő fajtákat termesztették Magyarországon:103 104 Vadszilva (kökényszilva), Sárga szilva (Sárszilva, Dobzó szilva), Besztercei, Nemes magyar, Duránci, Vörös szilva, Katalán, Fehér és Fekete lószemű. Lippay János (1667) külön fejezetet szentelt a szilvának a Posoni kertben.'0* Zsírosabb (humuszos) talajban a szilva gyümölcse nagyobb; s többnyire magról vetik, ha viszont oltással szaporítják, előbb az aszalványt fazékba ültetik bele, de magként. A hasítékoltás ideje február, március; a szemzést pedig a nyár végén végzik. A Besztercei, a Duránci, a Dobzó, a Sárga hosszúkás és a Gömbölyű szilvafajtát inkább oltással szaporítják. Ezenkívül Lippay még két fajtát írt te: a Perdragont és a myrobalánt.105 106 Szilvabetegségek közül Lippay'06 a következőket említi könyvében: varasodás, mézgásodás, hirtelen hervadás, gyümölcshullás és hangyajárás (esetleg más rovarkártevő lárvája?), utóbbi ellen javasolja, hogy vörös krétát keverjenek a macskamézbe s kenjék a fák derekára. A szilva gyógyászati jelentőségéről is szó esik a Posoni kertben. 92 I. m.Evlia Cselebi 1985. 406. és 552. 93 Réthly A. Időjárási események és elemi csapások Magyarországon... 1-IIlb. (4 köt.) 1961-1999. 94 Surányi D.: A gyümölcsfák rendellenes virágzásáról a Kárpát-medencében (Példák az elmúlt évezredből). 111. Kárpát-med. Bioi. Szimp. Összefogl. 2003, p. 79-92. 95 I. m. Réthly A: Időjárási események... 1700-ig. 1962. 121. 96 1. m. Réthly A: Időjárási események... 1701—1800-ig. 1970. 532. 97 Uo. 206. 98 Réthly 1970. 411. és 450. 99 Idézi: Rapaics R. 1940. 110-111. 100 Uo. 115. 101 Uo. 115. 102 Uo. 118. és 127. 103 Lippay J.: Gyümölcsös kert. 1667. 174-180. 104 Uo. 173-180. és 292-293. 105 Minta 103.jegyzet! 106 I. m. Lippay 178-179. 249
