Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Surányi Dezső: A szilvatermesztés története
és a kisázsiai hódítások révén a római fennhatóság egyre keletebbre terjedt,48 magában foglalta szinte az akkor ismert egész világot. Ebből a katonapolitikai törekvésekből a mezőgazdaság feltétlenül sok hasznot húzott, bár nem beszélhetünk homogén és szinkron területi fejlődésről (vő. Balácapuszta freskó-ábrázolásokkal,49 ami Pannóniában teljesen egyedi példa). Tác-Gorsium korábbi kelta, majd római település II. sz-i hamurétegéből egy szilva kőmag került elő (Kocztur 1964).50 Elég gyakori e mag a sírokban, ugyanis a sírba helyezett talán aszalványokkal, talán friss gyümölcsökkel a holtakat szerették volna táplálni a túlvilági életben, esetleg (szerelmi) varázserőt is tulajdonítottak nekik. A hozzátartozók kedveskedni akartak a halottnak, ezért gyakoriak az egzotikus gyümölcsök is a szarkofágokban, sírkamrákban. Emiatt különleges a Keszthely-mosóházi (Füzes és Sági 1963)5' sírkamra mészhabarcsában a szilvakőmag lenyomat (véletlen?), de a IV. sz-i balatonberényi sir (Sági 1965)52 házi szilvája már tudatos tevékenység következménye lehet. Füzes- Frech’ (1990)53 ezt a Besztercei szilva ősének, római kori alakjának tekinti. Sokkal gazdagabb az osztrák és német területek maglelet-anyaga - valószínűleg a korábbi s gondosabb leletmentések miatt. Eddig ott megközelítően 300 kőmagot azonosítottak az archeobotanikusok.54 A linzi katonai tábor Mithrasz szentélye55 közelében több áldozati célra használt szilvamagot is találtak, amely Werneck56 szerint kelta közvetítéssel került Linzbe, ahol a rómaiak már termesztették is. P. Erményi57 valószínűnek tartja, hogy mindhárom alakot a rómaiak előtt termesztették az osztrák és bajor területeken. A saalburgi várromok, a rottweili római városrész, a neussi katonai tábor és a római kutak (Aalen, Butzbach)58 feltárása során is sok szilvakőmag került elő, mégpedig a Katalán szilva, különféle kökényszilva alakok, a háziszilva és a ringló (!) is azonosítható volt (P. Erményi 1978).59 A késő római korban különleges villagazdaságokat létesítettek a mai Dunántúl területén, így Aquincumban is.60 Tulajdonképpen a lakóházakhoz kapcsolódtak a gazdasági épületek, ezek sora az óbudai domboldalon helyezkedett el. A Római Birodalom azonban a III. században meggyengült, ezért az alattvalók autarchiális gazdálkodásra kényszerültek. A kertekben termelték meg a legtöbb növényt, a gyümölcsfákból lugasokat létesítettek, feltehetően öntözték is a fákat. Itáliai divat szerint a lugas fölé vörös ponyvát61 feszítettek (madarak elriasztása?); ezt a római freskók bizonyítják. Nem túlzás egyáltalán 48 Ld. Rapaics 1940. 123-tól, Tóth-Surányi 1980. 111. és Surányi: Kerti növények regénye. 1985. 100-103. 49 Laczkó D.-Rlié Gy. Balácza. 1912. 45. és B. Thomas E.: Römische Villen in Pannonien. 1964. 73-107. 50 Kocztur Éva ásatása, in: P. Hatyányi B.-Nováki Gy.-Patay Á. 1969. 44-46. 51 Füzes-Frech’ Miklós és Sági Károly közlése, in: P. Hatyányi B.-Nováki Gy.-Patay Á. 1969. 39. 52 Sági Károly ásatása, in: P. Hatyányi B.-Nováki Gy.-Patay Á. 1969. 35. 53 Füzes-Frech’ M.: A földmyvelés kezdeti szakaszának (neolitikum és rézkor) növényleletei Magyarországon. Tapolcai Vár. Múz. Köziem. 1, 189-204. 54 I. m.. K. u. F. Bertsch 1949. szilvára vonatkozó részletei. 55 H. L. Werneck 1955. 54, in: P. Erményi M.1978. 140. 56 Uő. 1961. 108, in: P. Erményi M. 1978. 140. 57 P. Erményi M. 1978. 140-142. 58 Uő. idézi: 141. 59 Uo. 139-145. 60 Vö. Pannónia rég. kézikönyve szerk. MócsyA.-Fitz J. 1990. 127-129. 61 Ld. M. Faust-D. Surányi 1999. tanulmányát. 245
