Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Juhász Antal: Újabb adatok a gyeptéglás építkezéshez
nádat és zsúpszalmát is használtak. Alul nádréteget terítettek, erre rozsszalma zsúp került, amit fűzvessző gúzzsal kötöttek a tetőlécekhez. Az elterített zsúpszalma kévéket a nádhoz hasonlóan „verték föl” a tetőre. Általában 40 cm vastag tetőzetet készítettek. A gyephantból rakott fal tartósságának feltétele volt, hogy „a tető elkészülte után a házat még egyszer kívül-belül jó vastagon betapasztották, úgyhogy az erős, polyvás szikagyag tapasz átlagosan 5 cm volt a falon.” A csengelei hantház lakója 1931 őszén toldalékot épített a házhoz. Amikor a régi házon a vastag tapasztást az ajtónyíláshoz leverték, a hantfalból „ömlött a száraz homok.” „Tanácstalanul álltam, mitevő legyek - írja -, amikor Csengele egyik legöregebb embere odajött.”. Ő mondta el a hantház építését és azt, hogy a leírt házat már gyermekkorában öreg háznak ismerte. Ha az 1931. évi paraszti emlékezésnek hitelt adunk, a Csengele 357. számú tanya építését, mértéktartó becsléssel, az 1850-es évekre tehetjük. Ismert, hogy Szeged városa csengelei pusztájából első ízben 1852-ben parcellázott haszonbéres földeket, 10 esztendőre. 10 év után a földeket újból árverésre bocsátották és számos parcellán új bérlők próbáltak szerencsét.13 A leírt hantház 1940-ben a tájon sok kárt okozó belvíz miatt dőlt össze. Ha a járásföld első haszonbérlője épített tanyát az 1850-es évek közepén - ami a paraszti emlékezéssel.egybehangzó -, akkor a ház élettartama mintegy 85 esztendőre, ha a második bérlő építkezett az 1860-as évek első felében, úgy 75-78 évre tehető. Az 1969-ben lakott és fölmért Csengele 449. számú tanya lakóháza, megbízhatónak tartott visszaemlékezések és az egykorú térképek, földárverések vizsgálata alapján, 1860 táján vagy legfeljebb 1884-ben épülhetett. Az a csengelei hantház tehát 1969-ben legalább 85 éves volt, de lehetséges, hogy élettartama meghaladta a 100 esztendőt.14 A Rúzsa 911. szám alatti hantház 1901-ben épült 10 hold városi bérföldön. 1956-ig lakták, majd aprójószágot tartottak benne és 1965-ben bontották le. Nem dőlt össze, hanem elbontották, mint fölöslegessé vált, gondozásra már nem érdemes melléképületet. Mind a három hantház eredetileg kétosztatú: ház-pitar tagolású volt (4. ábra). A Csengele 357. számú tanya forrásértékűnek tekintett leírását a Kiskunhalas- Debeák pusztai hantház építésének néhány részletével egészítem ki: „egy gyöphant másfél sukk hosszú, egy sukk széles és jó fél sukk vastag volt. A gyöpszín ereje volt. Lejjebb már nem olyan kemény a föld. Ezt a darabot egy ember vitte oda (ahol a házat építették). A kiásás után azonnal rakták a falat. Annál jobb a gyöphant, minél frissebb. Mikor megrakták a falat, lapáttal megnyesték... a megnyesés után benagyolták, majd megsimították. A kemény gyöp volt jó hantnak, a puha gyöpbül nem löhetött jó hantot vágni (...). Amikor szétszedték a hantházat, utána még ólakat építettek az anyagából, olyan erősek voltak a hantok.”15 Az elbontott debeáki hantház gyeptégláinak másodlagos felhasználása magyarázatot nyújt arra, hogy ahol „kemény, erős gyöphantokat vágtak” - és az épületet rendszeresen tapasztották -, ott a gyeptéglákból épített ház megélte a 70-80 esztendőt. 3. 1969 óta rendszeressé váló tanyai gyűjtőutaimon további hantházakat derítettem föl és gyarapodott a gyeptéglás építkezésre vonatkozó emlékanyag. 13 JUHÁSZ Antal 1989. 62-68. 14 JUHÁSZ Antal 1969. 13-14. 15 BÁRTH János: Egy Kiskunhalas-Debeák pusztai hantház leírása. MFM-NA. JUHÁSZ Antal 2005. 533. A sukk régi hosszmérték, 1 sukk= két egymás mellé helyezett ököl hossza, kinyújtott hüvelykujjakkal, 30-32 cm. 229
