Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Lovass Kiss Antal: "Itt már nem férfi és női viszonyról, hanem pénzről van szó". A rendszerváltást követően kialakult két sajátos női szerepe: a családfenntartó nő és a vállalkozó felesége
akar külső munkaerőt alkalmazni. Ebben a kategóriában jellemzőbbek az olyan kiszolgáló tevékenységek, amelyek nem igényelnek szakmai ismeretet, és jelentős időráfordítással sem járnak (napszámosok fuvarozása). A 100 hektár feletti üzemszervezet esetén a nők könyvelésben betöltött szerepe a jelentős. A környék más településein akad arra példa, hogy a feleség a vállalkozás egy részét önállóan vezeti, azonban a gazdaság adminisztrációja és a könyvelést előkészítő papírmunka is rá marad. Fontos szempont a vállalkozásokban betöltött női szerepek kapcsán az éltkor. A 20-30 éves és az 50-60 éves nemzedék jelentősen eltérő gazdálkodási stratégiát alkalmaz. A különbség épp úgy az eltérő szocializációból, az elsajátított minták különbözőségéből, mint a rendelkezésre álló perspektívákból fakad. A vállalkozók feleségeinek szerepvállalása a gazdaság fejlettségén és méretén túl az életszakaszok szerint is változik. A csajanovi-modell éppen arra figyelmeztet, hogy a gazdasági tevékenység azonossága ellenére a különböző generációkhoz tartozó vállalkozók más-más életszakaszban vannak.26 Nehézséget jelent, hogy a gazdaság felfejlesztésének időszaka egybe esik a családalapítás, önálló háztartás és a gyereknevelés korszakával. A gazdálkodás megkezdésekor, amikor a megfelelő anyagi kondíciók megteremtése a cél, lényegesen nagyobb energiák mozgósítását várja el a kialakulóban lévő gazdaság. Jellemző, hogy a nők gyakran férfi szerepeket is ellátnak, a férj egyébirányú elfoglaltsága esetén vezetik a vállalkozást, a munkaszervezésben (beszerzik a vetőmagot, munkásokat szállítanak), de végeznek fizikai munkát is (füvet nyírnak, traktort vezetnek). Titkárnői és könyvelői feladatok hárulnak rájuk (kávét főznek, vezetik a vállalkozás könyvelését). Ellátják a házkörüli teendőket, miközben megfelelnek az anyai feladataiknak is. Ápolják a család külső kapcsolatrendszerét. A hagyományos női szerepek mellett részt vesznek a gazdaság irányításában (üzleti tárgyalásokat folytatnak, néha rájuk hárul a pénzbehajtás). Tevékenységüket nem a kockázatkerülő tartalékolás, hanem sokkal inkább a szerepkereső kísérletezés jellemzi. Amennyiben a gazdaság működőképessé válik idővel fokozatosan a női szerepkörökbe lépnek vissza. A gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket alkalmazottak veszik át, az idő múlásával a gyermekek egyre önállóbbakká válnak, nem igénylik a közvetlen gondoskodást. így idővel a vállalkozók feleségei idős korukra a hagyományos női szerepekbe zökkenhetnek vissza, tehát ellátják a szorosan vett háztartást, esetleg a házkörüli tevékenységek egy részét miközben a gazdasággal kapcsolatos teendőket a gyermekeik, vagy azok feleségei veszik át.27 Néhány vállalkozó kísérletet tett lánya bevonására a magángazdaság tevékenységi körébe. Ez azonban nem járt sikerrel a vizsgált településen egyetlen magánvállalkozó családnál sem maradtak a családi gazdaságban a lányok, míg a fiúk közül többen is, sőt a fiúk közül többen tudatosan integrálódnak a családi gazdaságba. Továbbtanulásuk során eleve az ehhez szükséges ismeretek megszerzésére törekednek. Ez arra utal, hogy az asszonyok és lányok egyéni gazdaságban betöltött szerepe sokkal inkább esetleges, napjainkban kényszerszülte állapot. 26 Csajanov, Alekszej 1921. 27 A több generációs vállalkozásból élő családoknál megoldható az, hogy a nagymama felszabadítja a házimunka és a gyereknevelés alól a menyét, aki így tovább tud tanulni. Ami viszont kilépés a családi vállalkozásból, mert a gazdaságon kívül fog elhelyezkedni. De félállás mellett gyereket nevel, ellátja a gazdaság adminisztrációs teendőit, ill. főz, ha az anyósa egyébirányú elfoglaltsága esetén. 201
