Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Lovass Kiss Antal: "Itt már nem férfi és női viszonyról, hanem pénzről van szó". A rendszerváltást követően kialakult két sajátos női szerepe: a családfenntartó nő és a vállalkozó felesége
által nem érintett gazdaságok tulajdonosai körében.19 Ezekben a családokban a biztonságot jelentő tartalékalapot, a rendszeres jövedelmet, a család férfi tagja a háztáji gazdaságon kívül termelte meg. A jövedelemszerző tevékenység prioritását az adta, hogy az így szerzett bevétel képezheti az esetleges ínséges időben a túlélést biztosító alapot, valamint lehetővé tette azoknak a presztízsjavaknak a megszerzését, melyek a család közösségen belüli helyét demonstrálták. A házkörül termelt javak ugyanakkor folyamatos felélésre kerülve nem eredményeznek kézzelfogható anyagi tőkét. Effektive nem szolgálják a családi reprezentációt. A kilencvenes évek második felében, amikor a településen a munkanélküliség általánossá vált, a tsz csődbejutott, a háztájizás feltételei pedig megszűntek, főleg a nők jutottak munkához, mivel a térségben elszaporodtak az olcsó női munkaerőt foglalkoztató, gyakran külföldi érdekeltségű a könnyűipari kisüzemek.20 Az itt dolgozó asszonyok közül sokaknak a férje munkanélküli volt. Az a tény hogy a férj van otthon, és a feleség jár dolgozni, felborította a szocializált és hagyományban kódolt normákat és több családnál nemi szerepkonfliktust idézett elő (lásd később). A rendszerváltással megjelenő munkanélküliség, új szerepátvállalási stratégiát hívott életre. A helyi társadalomban élő nők egyre szélesebb körben tudnak belépni a tradicionális férfi szerepekbe szükséghelyzet esetén. A családfő tartós munkanélkülisége következtében gyakran a feleség lép a jövedelemszerző szerepkörbe is, miközben korábbi feladatait is megőrzi. A modernizáció a családszerkezetben és a hagyományos társadalmi kapcsolatok rendszerében változásokat indukál ugyan, de az átalakulás a hagyományos modelleken alapul.21 így továbbra is a nők feladatköréhez tartozik a munkaerő újratermelése és a családról való gondoskodás. A családi élet harmóniáját, erkölcseit, légkörét, ideológiáját az asszonyok alapozzák meg és tartják fenn.22 A nők azok, akik a család szőkébb és tágabb körben levő személyi-társadalmi kapcsolatait is karbantartják.23 Ezekbe a női szerepekbe sokkal kevésbé képesek belépni a férfiak, mint a nők a férfi tevékenységekbe. A nemi szerepek a nők számára átjárhatóbbak. A XXI. század elején a megoldatlan érték és szerepkonfliktusok forrása a családon és a lokális társadalmon belül egyaránt, hogy a férfiak tartós munkanélküliségük következtében a családfenntartó szerepüknek nem tudnak eleget tenni, ám számukra a lokális közösség kontrollja nem teszi lehetővé a legtöbb hagyományos női szerep felvállalását sem. A főzés feladatkörét még csak átveszi néhány fiatalabb férfi, de a mosással, takarítással kapcsolatos teendők átvételét - adatközlőim és azok feleségei is - erőteljes presztízsvesztésként élnék meg. Azaz a férfiak nem vállalják át a reproduktív női normákat. Ugyanakkor a településen készített interjúkból az is kiderült, hogy még az iskolázott fiatal nők közül sem szeretné senki, ha a férje végezné a házimunkát, mert ezt olyan feminin tevékenységnek tekintik, amely párjuk férfiasságát vonná kétségbe. Volt olyan adatközlő nő, aki a háziasságot a városi férfiaknak tulajdonította, mert „nincs más dolguk”, de „a falusi férfiaknak ott a háztáji” - mondta. Mivel a férfiak nem vállalják fel, és a nők sem akarják ebben a szerepkörben látni férjeiket, nem válik mindkét nem feladatává az otthonteremtés, a házimunka ellátása. így továbbra is erőteljes nemi sztereotípiák élnek. 19 Kovách Imre 1988. 91-92. 20 A térségben több olasz érdekeltségű ruhaüzem jött létre a rendszerváltást követően. Ezek az üzemek azonban csak rövid ideig oldják meg a foglalkoztatási gondokat, mert az EU-s csatlakozás közeledtével, az olcsó munkaerő foglalkoztatása érdekében fokozatosan kelet felé települnek Ukrajnába, Romániába. 21 Vörös Antal 1966. 162-186. 22 FaragóTamás2001.410. 23 Jávor Kata 1989. 141-173. 197
