Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Gyöngyössy Márton: Magyar vonatkozások egy kora újkori török aranypénzleletben
Gyöngyössy Márton MAGYAR VONATKOZÁSOK EGY KORA ÚJKORI TÖRÖK ARANYPÉNZLELETBEN (Istanbul-Läleli, Mesili Pa$a Caddesi) in honorem Ladislai Francisci Novak „Ibrahim nagyvezir gyorsan fölnevetett, és valamennyien minden igyekezettel csatlakoztunk a nevetéséhez, úgyhogy a szultán is kénytelen volt mosolyra húzni a száját. Csupán Szinán építész nem nevetett, de a szultán kurtán parancsot adott a defterdárnak, hogy az írnokokkal fizetessen ki a pénztárból kétmillió-kétszázezer ezüstöt Szinán jegyzéke szerint, és miután kiosztották az ezüstöt, a szultánra nézve előnyös árfolyamon váltsák be aranyra mindazoknak, akik kívánják, mivel a nagy rakomány ezüstöt a janicsárok nehezen tudnák cipelni, másrészt pedig a pénztár nem lehetett meg ezüstpénz nélkül. ” (Mika Waltari: Mikael Hakim') Bár ritkán és indokolt esetben szokás történelmi tanulmányban az események után több száz évvel keletkezett szépirodalmi alkotásokra hivatkozni, mivel Mika Waltari közkedvelt regénye évtizedek óta olvasmányul szolgál mindazoknak, akik a 16. század, az Oszmán Birodalom e nagy korszaka és Sztambul szerelmesei, eseménysorát rendhagyó módon szeretném feleleveníteni. Persze, a turkológus-oszmanista kutatás joggal vitathatja az e regényben rajzolt kép eredetiségét, hitelességét, talán elnézik jelen írás szerzőjének, ha most mégis a regénybeli történésekre utal. Amint az egyik magyarországi hadjárat eseménysorából kiemelt, fenti idézet is jól mutatja, a kincstár elsősorban nagy ezüstpénzmennyiséget igyekezett fölhalmozni, a szultán hű janicsárjai pedig megszerzett vagyonukat aranyakba fektették, hiszen így könnyebben tudták magukkal vinni. Hogy mindez nemcsak írói fantázia, hanem valóság,jól bizonyítja egy isztambuli aranypénzlelet is. 1965. június 18-án Isztambul Laleli nevű városrészében, a Mesihpa$a úton alapozás során egy bronzedényt találtak, benne 477 oszmán és 187 európai aranypénzzel. A lelet elrejtését az Isztambuli Régészeti Múzeum munkatársai a 16. század második felére tették, elsősorban az oszmán pénzek alapján, mivel a pénzösszesség záróveretei Nagy Szulejmán szultántól (1520-1566) származtak. Az európai aranyak legtöbbje velencei kibocsátású volt, a legkésőbbi példányok Andrea Gritti dózse (1523-1538) uralkodása idején készültek.1 2 Az európai pénzek csaknem 10%-a magyar aranyforint volt, összetételük, keltezésük a mindmáig feldolgozatlan kincslelet értelmezésében több szempontból is meghatározó lelet. 1 Mika Waltari, Mikael Hakim avagy tíz könyv Michael Carvajal, más néven Mikael el-Hakim életéből, az 1527-38 közti évekből, miután elismerte az egyediilvaló Allahot és a Magas Porta szolgálatába állt. Fordította: Schütz István. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1967. 2 Előzetes közlemény a leletről: Istanbul Arkeoloji Müzeleri Yilligi 13-14 (1967) 93-94. 15
