Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Kotics József: A privatizáció hatása a gazdálkodói stratégiákra és habitusokra
egyértelműen arra utal, hogy a makrogazdasági tényezők igen fontos szerepet játszanak a kisüzemi termeléshez való ilyetén viszonyulásban. Azonban azt hangsúlyozni kell, hogy az életforma változás döntő mértékben felelős a dolgok alakulásáért. Itt a földhöz való visszafordulás alternatív lehetőségként jön számításba s az esetek többségében nem döntő ennek jelenléte a korábbi életvitel fenntarthatóságában. Első látásra úgy tűnhet a szlovákiai és magyarországi gömöri falvakban azonos tendenciák figyelhetők meg. Minkét területre jellemző, hogy a falvak lakóinak elenyésző kisebbsége, pusztán néhány család alapozza teljes megélhetését a mezőgazdaságra. Ebből a szempontból nincs különbség. Azonban a magyarországi falvakban jelentős azoknak a száma, akik a mezőgazdasági tevékenység révén komoly jövedelem kiegészítésre tesznek szert. Ez a forma a szlovákiai falvakban - néhány kiviteltől eltekintve - nem jellemző. Alapvető eltérés mutatkozik a szlovákiai falvak esetében a gazdálkodói magatartások tekintetében. Úgy tűnik, hogy a szocialista mezőgazdasági viszonyokban mutatkozó eltérések jelentős mértékben hatással vannak a mai történésekre. A szlovákiai falvakra jellemző, hogy a földtörvény életbelépése után igen jelentős mennyiségű földterület került újra magántulajdonba, de ezeknek csak jelentéktelen hányadán létesült mezőgazdasági kisüzem. Ennek elsődleges oka a tőke, felszerelés és munkaerőhiány. Miután racionális kalkulációval mérlegelik a szükséges ráfordítások mértékét eleve reménytelennek ítélik az üzem létrehozását és rentábilis működtetését. Ez igen szoros összefüggést mutat a szlovákiai szövetkezeti gazdálkodási formákkal, ahol is a magyarországitól eltérően nem nyílt alkalom a háztáji gazdálkodás keretében egy második gazdaság létrehozására. Bár itt is voltak bizonyos területek háztájiként kiosztva a kezdeti teljes tiltás után. Ezeknek a földterületeknek a mérete azonban olyan csekély volt, hogy azon bármilyen intenzív, belterjes módon sem lehetett érdemi gazdálkodást folytatni. Ennek következményeként a családok gazdasági felszereltség és eszközök nélkül szembesültek az új helyzettel. De nem pusztán a makro strukturális feltételek a meghatározóak itt sem. Míg Magyarországon, ha nem is túl nagy területen de sokaknak volt lehetősége akár árutermelésre is berendezkedett mezőgazdasági kisüzem létrehozására és tartós működtetésére, addig Szlovákiában annak teljes hiánya egy jóval erősebb bérmunkás mentalitás meghonosodását idézte elő. Ez a fajta gondolkodásmód akár kedvezőbb közgazdasági környezet esetében sem talál utat a mezőgazdasági kisüzemi termeléshez. Ez a magyarázata annak, hogy ezekben a falvakban lakó munkanélküliek gazdasági stratégiái körébe egyetlen esetben sem tartozik a mezőgazdasági vállalkozás beindítása, jóllehet erre lehetőségük lenne a családi örökségként birtokolt föld művelése révén. Ezzel szemben különösen Hét esetében nyilvánvaló, hogy a szocialista időszakban kialakult többlábon állás folytatásaként, ha nem is a teljes megélhetést erre alapozva - ez csak néhány vállalkozó esetében van így de jellemzően működtetnek eltérő nagyságú családi kisgazdaságokat. A régióban korábban működött gazdálkodói magatartások és beállítódások nem relevánsak az esetek többségében a mai helyzet szempontjából. Bevett gyakorlat, hogy az állami szektorban dolgozó falusiak végsőkig kitartanak munkahelyeiken és a korábbi évtizedekben kialakított kétlaki életforma tovább vitelével próbálkoznak. Ezek a családok a mezőgazdasági termelést saját birtokon csak részidős művelésben végzik. A gazdálkodói magatartások formálódása során a gazdasági érdekeltség mellett a családi gyökerek is meghatározóak a vállalkozói magatartás kialakulásában. Bizonyos 189
