Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Kemecsi Lajos: A tatai csapók
A posztósok leltáraiban a késztermékek kiegészülnek sajátos elemekkel. így szerepel Kosinger József 1819-es inventáriumában 18 röfkész posztó (67 Ft) és 56 röfflanel (70 Ft) is.30 Az összeírásokban a műhely általában alacsony becsértéken szerepel, és a benne található szerszámok értéke mindig magasabb volt. A mesterségükből befolyó bevételt bérmunkával, esetleg önálló gazdálkodással egészítették ki, mint ezt a hagyatékukban fennmaradt számos gazdálkodási eszköz is alátámasztja. Az inventáriumok szerint változatos volt a mesterek házánál, műhelyében raktározott nyersanyagok köre. Mosott gyapjú, szürke gyapjú,, mellék és fonott bél egyaránt szerepel Matusik János csapó 1774-es hagyatéki leltárában. A hagyaték összértéke 1138 Ft, míg a nyersanyagok összesen 280 Ft-ot tettek ki.31 Ezen kívül további szinteket jelezve a nyersanyag megmunkálásában található még szálas gyapjú, vágott gyapjú, fehér gyapjú is más jegyzékekben. Posztósok leltáraiban rendszeresen említenek fonalat, kártolt és festett gyapjút?2 A tatai csapók zöme hagyatéki leltárai tanúsága szerint a parasztias lakáskultúrájú, vagyonosabb polgárok közé tartozik. A 19. századi inventáriumokban esetükben már viszonylag értékesebb bútorok (pl. ruhásszekrény) is megtalálhatóak. A leggazdagabb iparosok vékony rétege a kereskedők polgári kultúrájához állt közelebb. Az ő háztartásaikban a leltárak szerint reprezentatívabb bútorok (pl. kárpitozott bútorok) illetve polgárias kiegészítő tárgyak is megtalálhatók. így például a korszakban terjedő divatos kávézás eszközkészlete.33 Matusik József csapómester 1815-ben készült inventáriumában kávés findzsák és kávés kandli is szerepel.34 Későbbi - 1830-as - a tehetős Otzela József posztós inventáriuma, amelyben egy bádog kávé maschina is szerepel.35 Lauka János 1811-es hagyatéki leltárában ezüstkanalak felosztásáról rendelkezik.36 A már elsősorban kereskedelemből élő Szerenka Ádám háztartásában pedig ezüst zsebórát, és arany ékszereket is összeírtak a licitáció alkalmával.37 A tatai csapók hagyatéki leltárai alapján lehet következtetni felekezeti megoszlásukra és vallási életükre, a napi vallásgyakorlás kellékein túl a szervezeti életet is meghatározójelentőségére is. Gyakori tárgy a tatai csapó hagyatéki leltárakban a szenteltvíztartó és a kereszt. Anyaguk változatos. Általános a fa illetve a réz, de előfordul porcelánból is. Ritkábban fordul elő a fa térdeplő a hagyatékokban. A leltárakban, inventáriumokban összeírt legtöbb ábrázolás is vallási témájú volt. Külön értékelték az ún. üveges képeket, és a vászony képeket. Ritkán nevezték meg pontosan az ábrázolást. Ilyenkor általában Szűz Mária, Jézus, Szt. József, Szt. Anna, Szt. János képeit írták össze. A képek száma gyakran több mint egy tucat volt. A különböző keretek állapotát is gondosan feljegyezték. A keményfa keretet, az arany rámát, a polírozott rámát értékelték a legtöbbre az összeírások tanúsága szerint. Esetenként a hagyatéki leltár rögzítette a szentmisékre szánt összegeket is. Supka Márton hagyott pénzt a kapucinusokra és a piaristákra (500 Ft) is a lelki üdvéért mondandó misékre, de tóvárosi lévén lényegesen nagyobb összeget hagyott a kapucinus rend 30 NM Inventárium Gy. 3999. sz. 31 NM Inventárium Gy. 1447. sz. 32 Pl. NM Inventárium Gy. 4036. sz. Otzela József 1830-ból származó tatai leltárában. 33 Vö. Benda-Király 1989. 37. 34 NM Inventárium Gy. 0986. sz. 35 NM Inventárium Gy. 4036. sz. 36 NM Inventárium Gy. 3214. sz. 37 NM Inventárium Gy. 3706. sz. 137
