Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Kemecsi Lajos: A tatai csapók
vagy fontra mérték" }A Ez a népmesékből ismerős motívum is jelzi az egykori tatai iparág meghatározó jelentőségét. A 19. század utolsó harmadában bekövetkezett hanyatlás egyik magyarázataként a kézműves mestereket tönkretevő gyári konkurenciára utalhatunk. A hagyatéki leltárak esetében - hasonlóan a szintén rendkívül jól hasznosítható árszabásokhoz - különös figyelmet kell fordítania a kutatónak a vizsgált időszak pénzügyi viszonyaira.14 15 Hangsúlyozottan vonatkozik ez a 19. század első évtizedeinek sajátos pénzügyi helyzetére. A változások 1807-től országos szinten is érzékelhetőek, a limitációk szerint.16 Az árak átlagosan háromszorosukra nőttek. A háborús konjunktúra hajtotta fel az árakat.17 A két devalváció hatása a hagyatéki leltárakban szereplő értékeken is kitűnik. A változásokra utal Supka Ferenc csapó 1811-es leltárában olvasható megjegyzés: „...a böcsü ugyan о Bankóban esett meg, hanem itten Valutára recucaltatott" ,18 Az iparosok között jelentős számban találhatóak olyanok, akiknek összeírásaiban szegényes, kisszámú tárgyi világ szerepel. Ezek közös jellemzője, hogy vagyonuk legértékesebb részét a mesterségekhez szükséges szerszámok, esetleg nyersanyagok jelentették. Az esetenként hiányzó, ritkábban szükséges szerszámokat az iparosok alkalmanként kölcsön is kérhették egymástól.19 A mesterek özvegyeinek hagyatéki összeírásaiban is rendszeresen szerepelnek a megmaradt szerszámok, mesterséghez szükséges eszközök. Özvegy Polák Andrásné 1846-os hagyatékáról az alábbi szűkszavú megjegyzés tanúskodik: „...bútorai nintsenek, mint a mestersigbeli szerszámja egy ládája es egy nyoszolyaja”.20 A hagyaték értékét a megmaradt nyersanyagok adják, a ház mellett. A legalacsonyabb értékű inventáriumot Ribár János házatlan zsellér csapó hagyatékának 1787-es összeírásában találjuk.21 Összesen 73 Ft-ra értékelik hagyatékát, amelyben a teljes szerszámkészlet is szerepel. Veteményeskertje is csupán két árok közötti kis terület 10 Ft értékben. A szűkszavú, szegényes tárgyi világot megőrző leltárakkal ellentétben fennmaradt egy olyan is, amely különösen gazdag és részletes. Szerenka Ádám csapómestert 1841-ben vád alá helyezték árvaszéki sikkasztások vádjával. Ugyan nem hagyatéki leltárról van szó, de a teljes vagyonösszeírás jellege miatt jól hasznosítható forrásként értékelhető a vizsgálat idején készült irategyüttes.22 Részletes elemzése szétfeszítené a tanulmány kereteit, de legfontosabb adatai jelen elemzést is gazdagíthatják. A „bukott árvaszéki elnök" ingó javainak árverési jegyzőkönyve 497 tételt tartalmaz, 6280 Ft értékben. Az inventáriuntok tanulsága szerint a helyi születésű lakosok, tősgyökeres iparosok házat, esetenként földet is örököltek szüleiktől. Gyakori, hogy több darabban lévő földjeik egy részét örökölték, a többit vásárolták. A földek többsége veteményes kert, esetleg csigás kert megnevezéssel került a hagyatéki leltárakba. Szerenka Ádám perének iratai között fennmaradt szántóföldjeinek és kertjeinek, szőlőinek értékbecslése is. A tóvárosi határban az úgy Nevezett Csigás Kertek közt 200 négyszögöl lóheréje 130 Ft értékben, a tó melletti földön 3 Kereszt rozs 19 Ft, a szöllösi dűlőben búza és rozs 23 Ft, a baji düllőben 14 Viszolajszky 1888. IX. 30. sz. 1. 15 Vö. Kemecsi 1999b. 512. 16 A csapó árszabásokat Flórián Mária gyűjtötte össze és publikálta. Flórián 1995. 17 Szabó 1995.213. 18 NM Inventárium Gy. 0999. sz. 19 Szilágyi 1995. 192-193. 20 NM Inventárium Gy. 1534. sz. 21 NM Inventárium Gy. 1325. sz. 22 NM Inventárium Gy. 3706. sz. 135
