Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Asztalos István: Idegenbe szakadva. Németek a Galga mentén

Az Enns völgyi községekben (Furt, Irdning, Espang) élt, már a XVI. század okmá­nyaiban is megemlített Mayer família. Irdningben látta meg a napvilágot András, akinek az első házasságában született két fia vitte tovább a családi vonalat: Mihály a Mechl-, János a Zelzer-Mayerek őse. Mihálynak volt a fia az 1680-ban született Jakab, aki evan­gélikus hitéhez való ragaszkodása miatt a 2. transzportba került. Az idős ember azonban nem jutott el Ikladra, mert Hartán, 1752. szeptember 24-én elhunyt. A Zelzer-Mayer ág alapítójának az öccse volt a hithű evangélikus Mátyás, aki Espangban, 1696-ban szüle­tett. Házasságot Schink Rozinával Zlemben, 1713-ban kötött. Mátyás 1751-ben elhalá­lozott, így elkerülte a deportálást. Az özvegye azonban nem. A hitéhez ragaszkodó anyát az első transzporttal Mühlbachba parancsolták, ám előtte elvették mind a hat gyerme­két. Az erdélyi városkában, 1766-ban fejezte be szomorú életét. Mayer Jakab fia volt az Espangban, 1722-ben született Péter, a Wolkenstein Uraság alattvalója, akit családjával együtt a 2. transzporttal Ikladra deportáltak, ám előtte elvették 3 gyermeküket s vagyonuk egy részét. Amit megtarthattak az is tekintélyes volt: 1753 Ft. A Mechl-Mayer famíliá­ban eddig 50 családfői nemzedék élt/él, s várhatóan még sokáig virágzik. A családfők kezdetben telkes jobbágyok, majd földművelők, földmunkások, aztán egyre többen az iparban keresték, keresik meg a kenyerüket. A Ze/zer-Mayer ág megalapítójának János fia Espangban, 1693-ban született. Amiként János, úgy mind a négy fia (Baltazár, Mátyás, József és János) elkötelezett protestánsok voltak, akik a mozgalomnak legaktívabb ve­zetői közé tartoztak. Szülőföldjükről való kiűzésük a 2. transzporttal történt. Elutazásuk előtt 1789 Ft-os vagyonukból csak 921 forintot kaptak meg, kilenc gyermekükből a há­rom legfiatalabbat visszatartották. Az Ikladra megérkezett család a falu legtekintélye­sebbjei közé tartozott. A családfő ugyan 1755-ben eltávozott az élők sorából, de mind a négy fia telkes jobbágygazda lett. A mostanig 93 családfői nemzedéket számláló és vi­rágzó Zelzer Mayer família tagjai kezdetben telkes jobbágyok, majd földművelő gazdák, földmunkások, az idők múlásával pedig a másik Mayer ághoz hasonlóan építőmunkások és más iparágakat űzőkként élték és élik életüket. Ebből az ágból származott Mayer Pál ev. lelkész, aki ikladi szolgálatát 1909-1942 között látta el. Mindkét Mayer família tagjai között akadtak községi bírók és más világi s egyházi tisztséget betöltők. Talán nem túlzás, ha mély együttérzéssel azt állítjuk, hogy a Wörschachwaldból származó Pötsch Ruppertet és hitvesét Ernst Rozinát hitük mártírjaiként tiszteljük. A ci­vil foglalkozásaként kőfaragó és 1711 -es születésű Pötsch a Tauplitz környéki protestánsok egyik vezéralakja volt. Mayer Mártonnal és Holl Péterrel harmadikként ő is tagja annak a de­legációnak, mely Grázban, a tartományi főnöknek átnyújtotta a stájer protestáns közösségek vallásszabadsági követeléseit tartalmazó ún. Regensburgi Memorandumot. A hatalom a kül­döttség tagjait azonnal börtönbe vetetette, majd miután nem voltak hajlandók rekatolizálni, besorolták őket és családjukat a 2. transzportba. Pötsch Rupperttel szemben különös szigo­rúsággal bántak el, ugyanis elutazásuk előtt 193 Ft vagyonából csupán 40 forintot tarthatott meg, ám ennél is kegyetlenebb eljárás volt, amikor Stainachban mind a hat élő gyermeküket elvették a szülőktől. A testileg és lelkileg meggyötört házaspár csupán néhány évig élt új hazájukban. Ernst Rozina már 1753 őszén, Ruppert 1755-ben távozott az élők sorából, az Ikladon, 1753-ban született kis Péter pedig 1757-ben követte szüleit a halálba. A Furtban született Schachner Mátyás hitvesével (Grübler Mária Magdolna) és két gyermekével az 1752. augusztus 1-jén induló csoporttal érkezett Hartára. Innen fe­leségével és több társával visszamentek Regensburgba ügyeik intézése végett, majd ezt követően Schachner Mühlbachba utazott, ahol 1755-ben hirtelen meghalt, hitvese azonban 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom