Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Asztalos István: Idegenbe szakadva. Németek a Galga mentén
lásüldözés miatt transzmigrált evangélikus lakosok alkották és e családok leszármazottai alkotják mind a mai napig. Az új életbe való beilleszkedésük további vizsgálódásához rendelkezésünkre állanak az alapos osztrák bürokrácia összeírásai, melyekben az örökös tartományokat elhagyók vagyoni viszonyait tüntették fel; valamint rendelkezésünkre áll egy 1770-ben, Ikladon készült vagyonösszeírás, mely nemcsak a transzmigráció során megkapott, továbbá visszatartott, pénzben kifejezett vagyonukat mutatja be, hanem azt is, hogy hány gyermeküket tartottak vissza szülőhazájukból való távozásuk idején. Ezekből egyértelműen kitűnik, hogy a stájerek, de a karintiaiak és a felső-ausztriaiak közül is többen tekintélyesnek mondható vagyonnal rendelkeztek. Ennek megértéséhez szükségesek voltak azok a kutatások, melyek az Ikladra költöző családok előéletét (akár több száz évre visszamenőleg) tárta fel. így például megtudhatjuk, hogy a Karintiából érkező Löscher Tamásnak összesen 3252 Ft vagyona volt, amiből megkapott 2042 forintot, mely összeg akkoriban az átlagnál jobb fizetésű (mindent egybevetve 100-120 Ft/év) püspökhatvani r. k. kántortanítónak kb. 20 éves jövedelmével egyenlő.5 Honnan származott ez a tekintélyes vagyon? Ezt ismét a családkutatás világítja meg számunkra. A Löscher család felmenői közül ismerjük a St. Margarethen faluban élő Pankrácot és feleségét Ursulát. Az ő fiúk Veit, aki szintén földműveléssel foglalkozott. Mária feleségével kötött házasságukból több gyermek születet, akik közül András vitte tovább a családi vonalat. Ő 1666. november 25-én St. Margarethenben kötött házasságot Galli Máriával. Három gyermekük közül a legkisebb Urban, aki 1678 körül született, földművelő Zedlitzdorfban és kétszer nősült, 1758-ban halt meg. Az első házasságában Tamás fia St. Margarethenben, 1704. december 21-én látta meg a napvilágot, s aki kezdetben szintén földművelő volt szülőfalujában, majd Gnesauban, ahol Kalgruber Johannával 1733- ban házasodott össze. Mozgékony, értelmes, ügyes ember lehetett, mert hamarosan ő lett (1738-1751 között) a gurki püspöknek a strassburgi tizedszedője. Egészen bizonyosan ezekben az években gyűjtötte össze a tekintélyes vagyonát. Ám időközben kapcsolatba került Luther követőivel, elkötelezett evangélikus lett, ezért nemcsak a zsíros állását, de szülőföldjét is el kellett hagynia. így került 1754-ben Ikladra, ahol két jobbágytelken gazdálkodó jobbágyként élt, 1760/61-ben ő volt a községi bíró, 1786-ban halt meg. Három fia vitte tovább a családi vonalat. Bertalan szintén telkes gazdajelentős állatállománnyal (4 igás ökör, 5 ló, 6 fejőstehén, 2 anyasertés). Ikladon kötött házasságot s nyolc született gyermeke közül hat lány, akik házasság révén a Brunner, a Bubenyák, a Rosenberg és a Keidl ikladi családokba kerültek, nagyobbik fia gyermekkorban meghalt, kisebbik fia 1797-ben a falu tanítója és jegyzője lett, ám 1807-ben elköltözött Ikladról. Tamás második fia György, 1780 körül családjával a ma Romániához tartozó Hadadba költözött, ahol elterebélyesítette a Löscher családot. Legkisebbik fia, Miksa (Maximilián) szintén igen jó módú telkes gazda, s bár kétszer nősült, gyermeke nem született, így Ikladon, 1827-ben bekövetkezett halálával kihalt a tekintélyes Löscher család. A Löschereken kívül más családok is rendelkeztek pénzvagyonnal, ha nem is olyan nagy összeggel. így pl. Mayer Jánosnak a vagyona 1789 Ft, amiből 921 Ft-ot kapott meg és még több mint 786 Ft járt neki. Schiemer Tamásnak és feleségének 391 Ft, Feuchtner Mártonnak 458 Ft a vagyona, amiből 445 Ft-ot (!) tartottak vissza. Ezek alapján megál-5 Asztalos István: Oskolatanítók a Galga mentén. In: Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987. (Múzeumi Füzetek 34. sz. Aszód, 1987. 56.) (A könyvekben és tanulmányokban felhasznált s megtalálható levéltári és más anyagokra való folyamatos hivatkozástól eltekintettünk). 98
