Müller András et al.: Prerock' n'Roll. Megjelent Pacsika Rudolf kiállítása alkalmából, Szentendrei Képtár, 2006. augusztus 10 - szeptember 10. - PMMI kiadványai. Kiállítási katalógusok 17. (Szentendre, 2006)
Rátérve a szentendrei kiállításodra, mi volt az elképzelésed, milyen problémák foglalkoztattak ezzel a bemutatóval kapcsolatban? Egyrészt installációs kérdések. Állandó problémám ugyanis, hogy a rajzaimat és a munkáimat hogyan állítsam ki. A 2001-es Francia Intézetben bemutatott kiállításomon például a rajzokhoz külön installációt építettem. Egy pályázaton mostanában építészekkel dolgoztam együtt, és ugyan nem sikerült meggyőznünk egymást sok mindenről, de számos dolog megnyílt előttem, ami nem csak a térrel kapcsolatos, hanem a múzeummal, a múzeum működésével is. Ez a munka nagyon megnyitott, és dolgoznom kellett azon, hogy ezt a nyitottságot át tudjam menteni a mostani kiállításra. Arról van szó, hogy a funkcionalitás és az abszurd hogy keveredik össze, és ebben hogy helyezkedik el az a kultúramegfogalmazás, ami a múzeumról szól. Ez a szentendrei kiállításom is egy múzeum terében jött létre, és végig kellett gondolnom, hogy mindent összevetve hogy játszom ezekkel az adottságokkal. És hogy játszol vele? Hogy épül fel a kiállítás? Bemutatom az Empátia generátort, ami két lejátszóból és két monitorból áll. Az egyik monitoron tőzsdei képeket látunk, a másikon sztrájkoló tömeget. A képekhez tartozó hangokat felcseréltem, így a brókerek követelnek munkátkenyeret és fordítva, a tüntetők tőzsdéznek. Az alapötleten túl néha egészen muzikális az egész megjelenése. Hosszú évek gyűjtése után kiállítottam az Alternatív pénzszerzési módszerek című sorozatom néhány gyöngyszemét. Az is lehet fokmérője egy társadalomnak, hogy milyen mozgástere van az egyénnek kreatív módon pénzhez jutni. Létezik olyan vélemény, miszerint a művészet a túlélési stratégia laboratóriuma. Természetesen jó néhány rajzom is ki van állítva és megpróbáltam érdekes kontextusba helyezni őket. így ugyan csökken némiképp az autonomitásuk, de koherensebbnek fog hatni mindaz, amiről egyáltalán nem vagyok meggyőződвяятаягяп ve, hogy művészet. Semmi esetre sem lesz illusztrációja mindannak, amit itt elmondtam. Az egyik terembe egy installációt építettem olyan tárgyakból, amik már önmagukban is nagyon erős jelentéssel rendelkeznek. Egyszer betévedtem Zürichben a kurd és a török kommunista párt május elsejei bulijára. Akkor nagyon megragadott az egymás mellett lobogó Coca-Cola és a sarló-kalapácsos zászlók látványa. Mind vörös (mellettük a svájci és a török). Azóta van egy kisebb gyűjteményem multicégek vörös-zászlóiból. Nos, e zászlók is megjelennek ebben a tárgyegyüttesben. A kiállítás címe PreRock’n’Roll. Mit jelent a cím? Volt egy ‘68-as szöveg, hogy ne higgyetek a harminc évnél idősebbeknek. És ezt ma is így gondolom. Ahogy én lefordítottam magamnak, a rock'n’roll a lázadás története, és a lázadás mindig a konformizmus ellen szól. A fent említett három műved is kemény társadalmi problémákat feszeget, olyanokat, amelyekről ebben az interjúban már beszéltél. Te magad sem vagy konformista, így a PreRock’n'Roll ironikus címnek tűnik, és azt sugallja, hogy lépjünk túl a konformista életformákon, vagyis CÍM NÉLKÜL - fotó 1996 azon, ami a rock’n’roll korszakot előzte meg. Aktuális ez ma? Én sosem gondolkodtam azon, vajon konformista vagyoke vagy nem. Egyszerűen úgy igyekszem élni, ahogy nekem és a családomnak természetes. Lázadásról beszélni ott, ahol a legótvarabb dolgokat is botránymenedzsmenttel adják el - elég nehéz. De van egy jó mondás Neil Young-tól: It is better to burn out then fade away! Én ezt megfordítottam, így Kádár János arcképe mellé már a következő jelentessél került: Jobb elenyészni, mint elégni! Lehet választani, kinek mi a nagyobb hülyeség. Szerintem az utóbbi verziót többen vélnék bölcs pragmatizmusnak: győzött a prerock and roll. CÍM NÉLKÜL-mobil, asztalok, drót, motor időzítővel -1996 Open Atelier - Rijksakademie van Beeidende Künsten, Amszterdam Zoo Galéria Nantes U.F.F. Galéria Krém-MEO 2001
