Müller András et al.: Prerock' n'Roll. Megjelent Pacsika Rudolf kiállítása alkalmából, Szentendrei Képtár, 2006. augusztus 10 - szeptember 10. - PMMI kiadványai. Kiállítási katalógusok 17. (Szentendre, 2006)

Memes Csaba S Magyon magam alatt voltam. A Szeráj önkiszolgáló étte­remből kifelé jövet próbáltam átvágni a feltorlódott sorbanállókon, ami­kor valaki váratlanul megszólított. Pacsika volt az, nagyon megörült nekem, és egy üveg Jenevert nyomott a kezembe. Meglepet­pont Jenever, mik ennek az előz­ményei? Akit izgat, kérdezzen utána! Sohasem értettem, hogy miért nincs nagyobb sikere a munkái­nak. Kinek a hibája ez? A szakmai közegé, amely könnyedén átsiklik egy-egy teljesítmény fölött, haj­lamos az itthon történtek lesajná­­lására? Esetleg a művész alkata tölt éveket családjával, de a szent­endrei házuk terében is olyan érzé­sem van, mintha egy uszály-lakás­ban lennék, mondjuk Amszterdam egyik csatornáján. A tetőtérben, a műteremben beszélgetek vele, körülöttünk mindenhol rajzok, fo­tók, feljegyzések, különböző ter­vek. Semmi rendszerezettség, el­lenkezőleg a művek vándorolnak eszébe jut egy másik széria, amit mindenképpen meg akar mutatni. Lázasan keresi, közben új helyre rakja az előző köteget, és egy fél óra alatt teljesen átstrukturálja a műtermet. Vázlatkönyveket pör­getek át, ezekből is az derül ki, hogy Pacsikából egyfolytában áradnak a különböző képek és műtárgy-ötletek. Néhányat aztán EMPÁTIA-GENERÁTOR - dvd-installáció - A lejátszókban egy tőzsde ill. sztrájk felvételeit látjuk. Mivel a kép és a hang-kábelek fel vannak cserélve, a brókerek követelnek munkát-kenyeret és a munkások kiabálnak a részvényekért Küszöb - 2B Galéria Szentendrei Képtár 2006 ten álltam, és úgy éreztem, hogy ez olyan, mint a mesében. Nem először történik, hogy Jenevert hoz nekem, mindig meghat ez a figyelmesség. Ebben az esetben pedig kifejezetten életmentőnek tűnt ez a véletlen találkozás. Miért szokatlan a hazai pályán, netalán a művész döntései okolhatóak? Jó lenne megtalálni ezekre a kérdé­sekre a válaszokat. Pacsika bohém alkat, igazi mű­vész. Lazán, könnyedén éli az éle­tét: ha úgy hozza a sors, külföldön egyik helyről a másikra, keresik a helyüket, újabb és újabb össze­függéseket rejtenek magukban az egymás mellé sodródott elemek. Pacsika felemel egy köteg rajzot, átlapozzuk őket, nagyokat neve­tünk, őt is meglepi egy-egy ötlet, ezekből sikerült is megvalósíta­nia. Egyik kedvencem az a két­ágú létra, amelynek az egyik lába gondos farigcsálás után lánccá alakult. Más tervei talán a komo­lyabb befektetések hiánya miatt nem valósultak meg. Ilyen a rend­тттшгт

Next

/
Oldalképek
Tartalom