Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
IV. Vitézi temetési pompa
sohasem készül...” Temetés végén ez a háromágú fa került a fejfa csúcsára (32-33.kép).206 207 Erdély különböző vidékein - legfőbbképpen a Kalotaszegen - a fiatal temetésekor a gyászos fekete zászlók mellett a fiatalságot szimbolizáló színes zászlókat is visznek. A „három ág”, „zászlók” kultikus jelentőségét hangsúlyozza K. Kovács László, aki rontás elhárító szépét tulajdonít nekik. Bátky Zsigmond 1904-ben aról nyilatkozik, hogy a fejfák formakincsének egyszerűsödése mellett azok „rikító színekkel” történő befestése is elterjed, s újabb jelenségnek tartja azt is, hogy „a czifra rongyokkal teleaggatott »háromágú fát«... tűzik a tetejükbe”. Bátky a „háromág” meglétét oláh (román) hatásnak tartja.208 Kétségtelen, hogy románság halottkultuszában megtalálható a „halottas fenyő”,209 s a Kalotaszegen is jelentős számú románság él, azonban K. Kovács László szerint az nincsen kapcsolatban a halott lakodalmában fontos szerepet kapó, a magyarságnál megtalálható tebéve 1, lakodalmi áldozattal.210 A „háromágú fa” mint áldozati tárgy jelenik meg a temetési szokásokban - a zászlókhoz hasonlóan -, azonban ez - mélyebb összefüggésben - kapcsolódik a vitézi temetkezési pompához, s annak reliktumának tekinthető. Kalotaszentkirályon (Sincraiu, volt Kolozs vármegye) - Kalotaszegen másutt is, mint például Nyárszón211 - ha fiatal halt meg, akkor a fiatalság „zászlókat” csinált. Egy vagy két fiatal megy „kendőt” gyűjteni. A kendő a tulajdonképpeni színes szövetkendő, amelyet egy kb. 2 méter hosszú rúdra felkötött lepedőre tűznek fel. Régen egy leány egyet, újabban kettő köt föl egyet a „zászlóra”. Ezeket a zászlókat temetés után szétbontják, s a kendőt haza viszi tulajdonosa. A temetési menet elején viszik a „háromágat”, utána következik 3-3 fekete zászló, majd 3-3 cifra zászló, amelyeket leányok visznek, utánuk haladnak a férfiak, utánuk egy-egy cifrazászló, majd utánuk férfiak jönnek, őket követi egy-egy fekete zászló, s a koporsó. A testet három rúdon viszi hat legény. A koporsó után ismét egy-egy fekete zászlót hordoznak, utánuk következnek a hozzátartozók, akik mögött egy-egy cifra zászlót visznek, s őket követik az asszonyok, majd ismét egy-egy cifra zászló, s utánuk sorakoznak a falubeliek.212 213 214 Nyárszón a temetési menet elején halad a nagy fekete zászló, a „háromágat” a koporsó után viszik (34-35.kép). A szomszédos Kalotadámoson (Domo§u, volt Kolozs vármegye) a temetési menet élén halad a református lelkész és a kántor, utánuk következnek a férfiak, akik után egy-egy fekete zászlót visznek, majd a koporsó következik, amit három-három legény visz rúdon. Mellettük ünneplőbe öltözött leányok viszik a színes, cifra zászlókat. A koporsó után halad a család és a rokonság, majd az asszonyok. Az ugyancsak Kalotaszeg déli részén található Magyarvalkón (Valeni, volt Kolozs vármegye) a temetési menet elején viszik a „háromágat”, majd egy-egy fekete zászlót, s utánuk a református lelkész és a kántor halad, majd őket követi 3-3 ünneplőbe öltözött leány cifra zászlót tartva kezükben, 2 méteres rúdra tűzött színes kendőkkel. Utánuk viszik a koporsót két rúdon (a rudakat itt is temető felett álló templomba viszik vissza temetés után), majd a család és falubeliek következnek. Nagy Jenő 1942-ben írt a valkóiak temetkezéséről: „Alig hangzott el a búcsúztató, a házban gyorsan összedöntik a vetett ágyat, nehogy a »halott magával vigyen valamit«, kint pedig lasan kialakul a halotti menet (halotti menet). Legelöl viszik a gofát (gombfát), a ßjfät (fejfát) vagy kopjafát. 206 CSETE Balázs, 1942.; Kresz Mária szintén Nyárszóról írja: „a konfirmált lányok kötelessége a templom takarítása, aratás után ők kötik az úrasztala fölé való koszorút; a pap búzáját együttesen arartják le; ha leány, legény vagy kisgyerek hal meg, ők kötik a fejfára való virág díszes háromágú /д-t...”. KRESZ Mária, 1949. 13. 207 K. KOVÁCS László, 1944. 294. 208 BÁTKY Zsigmond, 1904. 209 Vö. SCHMIDT Tibold, 1914. 210 K. KOVÁCS László, 1944. 294-295. 211 „az élete virágkorában meghalt legényt vagy leányt a fiatalság közössége együttesen temeti el, színes zászlókkal kísérik koporsóját s cigányt is fogadnak, hogy utoljára muzsikáljanak neki”. KRESZ Mária, lö4ö. 13. 212 S.gy. (1980) 213 A következő kalotaszegi adatok a 2002. évi kutatóút gyűjtései. 214 S.gy. (2002) 72
