Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
IV. Vitézi temetési pompa
31.kép. A „halálmadár” Egykorú ábrázolás (XIX. sz. közepe). időben. Ehelyett volt német halálmadár, de csak a német mesterembereknek, ki a temetésre hívogatott, s a papi szertartás után német búcsúztatót mondott... Ezen úgynevezett halálmadár fehér fátyolt viselt, mely a vállán volt keresztülvetve, és magas kalapja volt. Különösen erre hivatott egyén azonban nem volt, hanem találkozott mindig egy-egy elszegényedett öreg mesterember, kit azután ezen célra felhasználtak..- írja.203 A vitézi pompa és a „halott lakodalma” szoros összefonódása ismeretes az erdélyi Kalotaszegen is. A fiatalon elhunytat temetési menetben kísérik ki a sírhoz, ugyanakkor ünneplőbe öltözve, mintegy a halott gyászos, egyben pompás „lakodalmi menetét” jelenítik meg utolsó útján.204 205 A Felfölddel ellentétben itt nem található meg a kard és buzogány (citrom), illetve a vőfélybot szimbólum, viszont a színes zászlók, s a „háromág” itt található meg egyedül a Kárpát-Európa magyarsága körében (5.színeskép). Kivételt képez Pusztafalu Abaújban, melynek eredethagománya kalotaszegi kapcsolatra utal (19-23, 25.kép). A „háromág” tulajdonképpen egy virággal befont zöldág, amit a temetési menet elején, vagy a koporsó előtt visznek, de nem dobják a sírba a koporsó után, hanem a fej fa, gombfa csúcsába illesztették. Ez a dísz a korona (koszorú) szimbólumának tekinthető, amelyet - a kopjához hasonlóan - a sírra tűztek, s tartója a gombfa. „A fejfákra három ágú »engem ne felejtsenek is nevezett bokrétát illesztenek, télen pedig fehér tollbokrétát libegő szalagdísszel; legény sírokon sok helyt kedvesük kendője lobog a fej fa mellett magas lécre szegezve, átlyuggatva a gyász jeléül. Eredeti a koszorút helyettesítő három ágú fa, a villa, amelyet a sírlábához szúrnak le vagy a gomb fa hegyébe tűznek; leány síron a fej fát a leány kedves fejkeszkenőjével takarják le.” - írja Malonyay Dezső Kalotaszeg népművészetét bemutató munkájában.^05 Csete Balázs 1942-ben a kalotaszegi Nyárszón figyelte meg a „háromágat” s írt róla: „A halottas ház előtti udvarrészen (s mindig a halottas ház udvarán) hajadon lányok kötik a fejfába illesztendő háromágú fát, amely rendszerint kőrösfa (kőrösfa), mert a kőrisfán található leginkább szép formás háromág... A három ág felső végét a leányok köröskörül bevágják és spárgával kötik össze, hogy szilárdabban álljon rajta a virágbokréta. A virágokat a falu kertjeiből szedik össze, mely célra mindenki szívesen adja, örökzöldet pedig a temetőben találnak. Az erős illatú szappanvirágot, a mályvarózsát, a kardvirágot, a gerbénát, a georginát, a csíkos füvet, a tátogót, a violát, a kenyérmorzsát, a bugás, piros virágocskájú szomorúfűzet festői elrendezésben csoportosítják, fűzik a télizölddel együtt, mely utóbbit szívesebben nevezik százszónak. Sárga virágot soha sem kötnek a háromágú fába, mert a sárga szín: oláhos. A háromágú fa virágbokrétáján színes szalagok lengedeznek. Télen - nem lévén virág - fehér toliakkal, papírrózsákkal és télizölddel kötik meg a háromágú fát. Az elkészült háromágú fát a leányok együttesen beviszik a halottasházba s a koporsó végén, a halott fejénél a halottas ágyba szúrják, vagy a halottas ágy mellé, a padládára állítják. Ha a fejfára - igen ritkán s főként serdültebb leánynak - kilencágú fát (három darab három ágút: egyet felül s két oldalt egyet-egyet) tesznek: a halottas ágyba, vagy mellé is csak egy darab háromágú fa kerül. Két háromágú - azaz hatágú - fa 203 KOVÁTS István, 1981.61-62. 204 SZENDREY Ákos, 1941. 205 MALONYAY Dezső, 1907. 280. 69
