Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
IV. Vitézi temetési pompa
E szörnyű dolgok mind mikor meglettek, Annakutánna többet cselekedtek, Templom oltárát köröskörnyül lépték, Minden szögletét pénzért megkeresték. Egy főembernek holttestét felásták, Nyugodni földben békével nem hagyták, Bársony zászlóját a falról levonták, A szent templomot eképpen gyalázták. A kopjának, zászlónak tehát fontos szerepe volt a temetési ceremóniában, nélküle elképzelhetetlen egy rangos temetés a vitézi korban, a XVIII. századot megelőző időszakban. Külön mesterség alakult a kopják készítésére. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem áriimitációjában a „Pais és Kópia Gyártók” számára a következő rendszabást teszi 1627-ben: „Egy jó szegődött merő kópiát, mellyen három gyantár vagyon, adgyák húsz pénzen. Közönséges Kópiát, kin két gyantár vagyon, tizenhat pénzen. Egy fuallott kópiát, szépet, jót, temérdeket, negyven pénzén. Az ki ezeknél jobbakat, szebbeket akar csináltatni, alkodgyék az Mesterrel”.170 A temetés alkalmával használt kopják is különbözőek voltak. Egyrészt a „gyászkopjákat”, másrészt pedig a díszes, rangos kopját hordozták a temetési menetben. Istvánffy István temetési költségei között a következő kiadási tétel szerepelt 1542-ben: „Item, az mysseek komparicziojara, gerthya wetelyre, fekete kopya walchagara, a temeteskoron az Swr Assoknak, a passioerth, az Zewrkw Barathoknak attam keth foryntoth két pénz heyan”.l7lA fekete, vagy gyászkopját tehát a temetést végző domonkos rendi szerzetesek biztosították. Thurzó György nádor temetésére 1617-ben hasonló „gyászkopjákat” csináltattak az asztalossal, egy másik, díszes kopjával együtt.172 Vinnay Kristóf temetésekor „az kópia csinálásért asztalosnak” adtak 3 forint 50 dénárt, és a „kopja végire való fáért és két gombért zászlóra” 2 forintot és 50 dénárt fizettek.173 Megállapíthatjuk tehát, hogy a XVI-XVII. században, a rangos, főúri temetés alkalmával három féle kopja volt használatban. Az egyik a tényleges harci eszköz, a „kopj ás sereg” fegyvere, amelyet ünnepélyes körülmények között törtek össze a templom falán. A második kopja a fekete, gyászos fegyver, amelyet a temetési menetben vittek, s erre a célra a főúri család külön csináltatta, vagy más esetben az egyház biztosította. A harmadik féle kopja a rangos, aranyos címeres zászló tartója volt. A hadi kopja, a páncélba öltözött vitéz fegyvere ismeretes Báthory András síremlékén, akit a fehérhegységi Mária-völgy (Marienthal vagy Marianka) Pálos-szerzetesrend monostorában helyeztek örök nyugalomra 1567-ban (15.kép).174 A főúri temetés mindenesetben templomban történt. A díszes címeres zászlót, a kopját, pallost, s az elhunyt dicsőségét jelző sírfeliratos táblát, az ephitaphiumot a templom falára erősítették, a sír felett. A testet sírboltba helyezték, amely síremléket kőlappal fedték le. Az 1676-ban született Apor Péter az életének hatvanadik évében, 170 NAGY Iván, 1871.228. 171 THALY Kálmán, 1873. 208. 172 RADVÁNSZKY Béla, 1879. 370-371. 173 SZILÁGYI Sándor, 1878. 358. 174 Vasárnapi Újság VI. évf. 37.sz. Pest, 1859. szeptember 11. 436. oldal.. 15.kép. Báthory András síremléke 1568-ból. Mária - völgy (v. Pozson vm.). F.üvVnm яЬгя7п1яя 56
