Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
III. Temető és sír
eresztette legelni, hogy a „Felsőségnek Rendelése meg tartassák, és leg alább az emberiségnek tiszteletlensége a halottakra nézve elháríttassék: teczet az Elöljáróknak az utolsó de kéttség kívül elő meneteles Eszközökhöz nyúlni”, azaz ennek értelmében 12 forint pénzbírság megfizetésére kötelezték a tettest, aki „még ezen túl is testében... kemény büntetésit fogja venni”, s a temetőben kóborló marháját, sertéseit „minden kéméllés nélkül agyon lövöldöztetik.”'5 A rendszerint gesztenye, tölgy és akácfákkal beültetett és kerítéssel, árokkal körülvett, kapuval ellátott temetők képe kialakult a XVIII. század végén, a XIX. század elején. A Dunamelléki Református Egyházkerület 1819-es Canonica Generalis Visitatiója alapján - néhány helység kivételével - ez az állapot ismerhető meg a Duna-Tisza közén. Több helyen súlyos gondokkal küszködtek. Szigetszentmiklóson megállapították, hogy temető nincsen. Amit akkor használtak, harminc esztendővel korábban nyitottak meg, amely tulajdonképpen „edgy köz embernek tulajdon aklos kertye, a’ régi temetőnek szomszédjában lévén, önként által engedte e’végre, úgyhogy egyébbaránt ususában volt, ő kaszálta, ’s az után is tulajdona maradt. Ez úgy tele van, hogy már abba tovább temetkezni nem lehet” - jegyezték fel a jegyzőkönyvben.M> Ordason a „Temető felette szoros, úgy, hogy már szinte egymásra kéntelenek temetkezni, azomban nagy szeretsétlenségükre ollyan hellyen van, hogy tellyes lehetetlenség bővíteni. Sőtt az egész határban nints olyan szabad hely, ahova tsak gondolniis lehetne Temetőnek Helyet”. Foktőn a temető a népesség arányához mérten megfelelő nagyságú volt, azonban „annyira bé telt már mindenütt holtakkal, hogy akárhol ásattatik meg, mindenütt emberi tsontok hányattatnak ki”. A korábbi rendelkezéseknek megfelelően Foktőn a temető „Félfelőll sövénnyel, a’ többi oldala pedig méj árokkal vagyon bé kerítve, és télen nyáron tilalom alatt tartatik”. Az uszodi új református temetőt 1808-ban nyitották meg, ahol az előírásoknak megfelelően Tóth I. János bíró rendben tartotta a temetőt. Makádon sem talált különösebb kifogást a látogató Báthori Gábor püspök. Dömsödön kiemelte a temető régi, s ennek megfelelően szűk voltát. Szalkszentmártonban is kevés kifogás merült fel, mint megjegyezték: a „Temető Latens patens a’ leg jobb móddal körül van véve és Kapuval providealva”. Bugyin is rendben találtak mindent, megjegyezve azonban azt, hogy a „Temető elég tágas, hanem egyéb kerítése nincs, a’ körülötte Szállás kerteknél'7, mellyek bé vagynbak kerítve. Solton a temető „az úgy nevezett Meleg hegynek tetején van, felvan árkolva, de a’ víz felől való része nintsen”, aminek az volt a következménye, hogy a Duna gyakori áradása elborította a temetőt is. Fülöpszálláson viszonylag kedvező állapototokat ismerhettek meg a látogató egyházi méltóságok, mint írják: a „Temető noha régi, mégis van ollyan puszta része, a’ mellybe temetkezni lehet. A temetőt jól körülárkolták a fülöpszállásiak, azonban a temető, „mivel lakosoktól szinte körül van vétetve, ezek az árkot imitt amott meg szokták pusztítani, és barmaikat bé eresztik”. Legrosszabbnak a monori temető állapotát találta a református püspök: a „Temető bé van Kerítve elég mélly sánczal: de egésszen be van már telve; Ekklézsiánk Elöljárói újj temető hellyért könyörögtek már a’ Mélt Földes Uraságnál5s; ki is mutattatott egy hely; de mivel hogy szűk is, és tele van régi vermekkel, el nem lehet fogadni, és a’ régi mellett meg kellett ez ideig maradni”- rögzítették a jegyzőkönyvben.55 56 57 58 59 A földesúri helységekben időről-időre napirendre került a temető ügye, mivel a népesség gyarapodása szükségessé tette a temetőhelyek bővítését is. Például Cegléd mezővárosban is a temető eredetileg a városközpontban álló templom körül volt, majd kikerült a város északi részére. 55 Pest vármegye körrendeleté Nagykőrösön 1791. november 20-án. PML NkV Prat. Current. Opp. Nagy Kőrös sonans ab Anno 1788° Octobris. 317-318.pag. 56 Ráday Levéltár (RL) Can. Gen. Vis. Solti Tractus G. 195. 1819.júl.6. 57 Bugyi is más helységekhez hasonlóan - mint Szigetszentmiklós, Tass, Dömsöd, Lacháza, Szalkszentmárton, Dunavecse, Szabadszállás, Alberti, Cegléd, Nagykőrös, Abony, stb - kétbeltelkű, kertes település volt. A gazdasági udvar, „aklos”, „istállós”, „szállás”, „szérűs” kert elkülönült a lakóháztól, a település szélén alkotott egységes övezetet, „kertséget”. NOVÁK László, 1989, 1997. 58 Monor földesura az egri káptalan volt. 59 NO VÁK László, 1979a. 225-226. 23
