Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
II. Magyarország népességének vallási összetétele
Magyarország népességének többségét - közel felét a római katolikusok alkották, míg a protestánsok (reformátusok, evangélikusok, unitáriusok) ezek felét tették. A vallásos népesség területi megoszlása tarka képet mutat. A római katolikusok tömbszerüen éltek a Jászságban, a Palócföldön Hevesben és Nógrádban, Gyergyóban, Csíkban, Kászonban, Bácskában, Bánátban, nagyobb létszámban Esztergom, Győr, Veszprém, Pécs, Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Székesfehérvár környékén, és foltszerűen mindenütt megtalálhatók a Kárpát medencében. Az ordodox görögkeletiek többségét az erdélyi románság (Erdélyi-középhegység vidéke, Hátszeg, a Mezőség, Szilágyság, Bihar részei, stb) és a bácskai, bánáti szerbség alkotja. A görög katolikusok között magyar, ruszin, és román lakosságot találunk. A magyarok a Tiszántúl északkeleti részén élnek, a ruszinok az Északkel éti-Kárpátok vidékén, a románok a Partiumban és Erdély különböző vidékein. A reformátusok lakta területek közé tartozik a Kis- és Nagykunság, a Hajdúság, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Gömör jelentős része, Bihar, Szilágyság, Kalotaszeg, Mezőség, a Maros felső vidéke, a Sóvidék, a Háromszék nagyobb része, a Dunántúlon az Ormányság, és kisebb foltok Somogybán, Tolnában, Fejérben, Veszprémben, a Csallóközben, illetve a Kisalföld északi részén. Az evangélikusok nagyobb csoportot alkotnak a Szepességben, Gömör északi és nyugati részén, Kishonban, Hont észak területén, a Gödöllői-dombvidéken, az Alföldön Cegléd és Apostag környékén, Kiskőrösön, Soltvadkerten, a Békésben, Csanádban, az erdélyi Barcaságban (Brassó környékén), a Szászföldön vagy Királyföldén. Szórványszerűen megtalálhatók Tolnában, Somogybán, Vasban, Veszprém és Sopron környékén. Szükséges utalni arra, hogy az evangélikusok többsége az északi szláv (szlovák) és német, szász etnikumhoz kötődik. A magyarok között is vannak lutheránusok, mint például Cegléden, Kecskeméten, Nemeskéren, Nagysimonyiban, Sárszentlőrincen. Apácán. Az unitáriusok többségében Erdélyben élnek. Nagyobb tömeget alkotnak a Homoródvidéken, Bárót környékén, valamint Torockón, de szórványként megjelentek az Alföldön is (Hódmezővásárhely, Mezőberény). A vallási megoszlás tekintetbe vétele témánk szempontjából alapvetően fontos az, hogy a fejfákat a protestánsok körében találhatjuk meg. Elsődlegesen a református temetők jellegzetessége a fejfa, de megtalálható az unitáriusoknál (pl. Nagyajta, Bölön), valamint elszórtan az evangélikus magyaroknál (pl. Apáca), németeknél (pl. Harta), és szlovákoknál (pl. Alberti, lrsa, Pilis, Péteri, Dunaegyháza). "9 Erdélynek román uralom alá kerülésekor a trianoni békediktátum (1920) után, Romániában államvallás lett az ortodox görögkeleti, s a görög katolikusok hitéletét megszüntették, templomaikat ortodox templommá alakították. 15
