Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
I. Összegezés
ültetett fa.470 A hegyvidéki területen gyakran fenyőt ültettek (pl. a zempléni Abarán, Alsómihályiban), de az akác is előfordul (pl. a mezőségi Széken), gyakran gyümölcsfákat, így almát, meggyet, diót, epret (pl. a Duna melletti Nógrádverőcén, a nógrádi Szklabonyán vagy Kürtösabonyban, a Maros középső folyásvidékén, Nagyenyed környékén). A fejfák viszonylag rövid korszakban élték virágkorukat (XIX. század második fele, a XX. század első fele), és a XX. század második felében sorra eltünedeztek a temetőkből, napjainkban csupán megfogyatkozott számban őrzik a különböző vidékek temetői a hagyományos fej fakultúrát. A fejfák nagymérvű pusztulása következett be a XX. század második felében. Ebben az időszakban döntő társadalmi-gazdasági változások mentek végbe Kárpát-Európa szerte, amelynek sajnálatos következménye a nemzeti jelleget erőteljesen magában hordozó parasztság kultúrájának, a hagyományos parasztpolgári életmód felszámolódása, illetve megszüntetése. A temetők - különösen a városokban, így az egykori mezővárosokban is -, elsivárosodtak, jellegtelen kőrengeteggé váltak. A fejfákat felcserélték az értékesebb mészkő és gránit, valamint a kevésbé értékes, jellegtelen műkő síremlékekre. Ez utóbbiak jelentik a döntő többséget. A temetőkben megjelentek a „kopjafák” is, a népi iparművészet termékei-remekei - függetlenül attól, hogy katolikus vagy protestáns a temető -, szakítva a hagyományokkal. A faragó iparművészek által készült díszes kopjafák nem a helyi jellegzetességet, hagyományos fejfa kultúrát örökítik, hanem általános stílust képviselnek, a különböző csillag, gomb, tulipán díszítőelemek felhasználásával. Ezek a kopjafák valóságos nemzeti szimbólummá váltak azáltal, hogy a népművészet - nevezetesen a fejfa művészet - hagyományait, díszítő elemrendszerét tovább örökítik, és nem csupán sírjelként, hanem történeti emlékműként is funkcionálnak, felállítva emlékhelyeken, köztereken egyaránt. 470 Nem csupán Kárpát-Európában, de a Balkánon is. Bulgáriában például a görögkeletiek sírján meggyfák találhatók meg. S.gy. (1981) 157
