Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
VIII. Fejfa faragás
VIII. FEJFA FARAGÁS A fej fákat rendszerint olyan fából faragták ki, amelyek képesek voltak hosszabb ideig ellenállni az időjárás viszontagságainak. Ezért leggyakrabban tölgyből és akácból, ritkábban kőrisfából csinálták. Nagykőrösön például szívesebben használták erre a célra a homokon hosszú idő alatt megnőtt akácfát, mert tömöttebb szövetű és erősebb anyagú. A jobb talajon megnövő akácot, a vacsifát (a vacsi erdőből származó fa) is kifaragták, de annak gyengébb volt az ellenálló képessége. Az akác igen tartós fa, mit bizonyítanak azok a fejfák is, amelyek a XIX. század második feléből maradtak meg, s megtekinthetőek az Arany János Múzeum „Fejfák a Duna-Tisza közén” című állandó kiállításában. A Duna-Tisza közén, a Nyírségben tekintettel arra, hogy a temetők általában a magasabb térszínen létesültek, a homoktalajban valósággal konzerválódott a fa, és sokáig épségben maradt. Az akácból készített fejfák többsége rendkívül tartóssá vált, csontkeménységet volt képes elérni. A puhafákból gyors pusztulásuk, korhadékonyságuk miatt nem faragtak fej fákat. A tölgy értékes fa, amelyből rendszerint fejfát is faragtak. A Tiszaháton például leggyakrabban belőle készítették a sírjeleket. Hatalmas tölgyesek évszázadok óta biztosítottak a jóminőségű épületfát más vidékek számára is,452 453 s a lakosság pedig onnan szerezhette be a tölgyfát fejfa faragás céljából. Szatmárcsekén a község erdeje biztosította és biztosítja a szükséges tölgyet az impozáns méretű, tekintélyes vastagságú és magasságú fej fák faragásához. 53 A kocsányos, homoki tölgy mellett a cserfa, csertölgy is alkalmas fejfa készítésére, mint például Kalotaszegen, s az Erdővidéken. Gyakran megtörtént, hogy az emberek még életükben kiválasztották azt a fát, amelyből fejfát óhajtottak maguknak. A tanya körüli akácosok az Alföldön, vagy a ház körül növök, vagy az erdőből vásárolt fák biztosították a sírjelnek való anyagot. A fejfafaragó - mégha mesterember volt is -, nem foglalkozott fabeszerzéssel, a halott családja vitte hozzá a megfelelő fát. Magyargyerőmonostoron ácsok faragták a gombfát rendszerint a halottas háznál, csak nagy hideg esetén vitték a tölgyfa rönköt saját műhelyükbe megmunkálás végett. Ki-ki arra törekedett, hogy minél vastagabb fát szerezzen be, így természetesen szükségszerűen bekövetkezett az, hogy a fejfa bizonyos mértékig a vagyoni helyzet, társadalmi rang kifejezője is lett. Az öles, vastag és magas farönkből impozáns méretű sírj elet lehetett faragtatni, amely az elhunyt családja dicsőségére vallott. Sok helyen a faragandó rönk teljes hossza - a földbe kerülő résszel együtt - nem haladta meg a két métert (például többek között Ordason, Tiszakürtön, Tiszasason, Tiszaugon, Nádudvaron, Börvelyben, Perbetén), de rendszerint 2,5 - 3,5 méter hosszú fatörzset faragtak ki fejfának. Magas oszlopfejfák álltak többek között Vezseny, Dunavecse, Nagykőrös, Ketesd, Nyárszó református temetőiben. Az oszlop fejfák szélessége általában 15-22 cm között mozog, csupán a tönkös fejfáké - mint a szatmárcsekei csónakalakú fej fák -, a gombos fejfák egy része nagyobb (Börvely, Cece). A táblalakú fejfák között találhatóak 40 cm-nél szélesebb fejfák is (Dunapataj, Irsa). A fejfa nagyságával tehát, rangjelző szerepet is betöltött. Minél magasabb volt, annál több díszítőelemet lehetett kifaragni rajta (például Irsán, Albertin, Pilisen, Ketesden, Zsobokon), és minél vastagabb volt, annál tekintélyesebb motívumok születhettek, s egységes összhatásban impozáns fejfa jelenhetett meg. Ilyen jelenség figyelhető meg a foktői gombosfák esetében, amelyeken a tulipándíszek számának növelésével juttatták kifejezésre az elhunyt társadalmi rangját. 452 Nagykőrösre rendszeresen vittek innen - Kölese, Szatmárcseke vidékéről, a Kölcsey birtokról - keményfát építkezés céljára a XV1I-XVI1I. században. NOVAK László, 1989. 453 Régen az uradalom, később a mezőgazdasági tennelőszövetkezet, ma az erdőbirtokosság bocsátja a falubeliek rendelkezésére a szükséges fát, amelyekből az impozáns méretű csónakalakú fejfákat faragják. 145
