Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
VI. Fejfa típusok
helyi (Csongrád megye), simonyi (Simonovce, volt Gömör-Kishont vármegye) (57-58.kép, Fejfa kataszter I.). A táblás fej fák jelentős részét oszlopos tábla alakú fejfák alkotják. Legszebb példányai a Dunántúlon találhatóak meg, így Nagypeterdin, Nyugotszenterzsébeten, Kémesen, Hidvégen (Baranya megye), Szennán (Somogy megye), melyek fej fái jellegzetes tulipán csúcs motívumokkal rendelkeznek, hasonlóan a gy őrszemerei, péri fej fákhoz.397 Emberalakú fej fák ismeretesek még a szlovákok lakta Bényén (Pest megye) és Szarvason (Békés megye) is. A nem antropomorf táblás fejfák legszebb példányai Irsán készültek (Albertirsa, Pest megye). Az evangélikus temetőben álltak az 1883-ban, 1891-ben és 1893-ban készített, közel két méter magas, vastag táblaalakú fejfák. Felső részüket hullámosán alakították ki, és első oldallapjukat faragták díszesen. Domborúan vésett tulipán, növényi ornamentikával rendelkeznek. Az 1893-as fejfa két égő gyertyát ábrázol, ami az örökélet szimbólumának tekinthető.398 A fejfa típusok kapcsán szükséges említést tenni egy ritka jelenségről, a „fejfajelölő fáról”. Tiszasason a régi, elhagyott temetőben még megfigyelhető volt az 1980-as években, hogy néhány, a már elpusztult, de a földben még meglévő csonkú fejfa mellett egy kis farúd helyezkedett el. Ez a jel mutatta azt, hogy ott fejfa található, közvetett módon pedig a sírra utalt. Egyéb információt - minthogy fejfát jelölt -, nem hordozott. Több helyen - így Tiszaszöllősön például - sajátos sírjelölési mód is megfigyelhető volt, amely humoros megnyilvánulásnak is tekinthető. A megváltott, de még oda nem temetett, hantnélküli sírhelyre táblát helyeztek el, rajta „foglalt” felirattal (59.kép). Ezzel a jelöléssel a sír tulajdonosa mindenki tudomására hozta, hogy oda már más nem temetkezhet. 5. „Kopjafák” vagy népi iparművészetifejféik. A vitézi temetési pompa tárgyalása során egyértelműen beigazolódott az, hogy a kopjás temetkezés és a fejfa síijelállítás között közvetlen eredkapcsolat nem áll fenn. A népnyelvi terminológiák között sem fedezhető fel a kopjafa sírjel név. Ennek ellenére a terminológia szívósan tartja magát a korabeli népművészeti kutatók, néprajzkutatók, s a műveltebb rétegek, s természetesen a faragó népi iparművészek körében. A művészeti faragók munkája révén terjedtek el rendkívül gazdag díszítésű legújabb típusú fejfák, amelyek kopjafa néven ismeretesek széles körben, ezek a napjainkban megnyilatkozó népművészet reprezentáns darabjai. Közös jellemzőjük, hogy általános népművészeti stílust képviselnek, azaz a díszítőmotívumokat nem az illető helység fej fakultúrájának hagyományai szerint faragták a fákra. Ez utóbbira jó példát szolgáltat Nógrádverőce is, ahol a jellegzetes gombosfák ellenére a Bethlen család egy más típusú, díszes népi iparművészeti fejfát állíttatott fel. Ezek a díszes „kopjafák” megjelentek a római katolikus temetőkben is, ahol egyöntetűen kereszt a hagyományos sírjel. Egy-egy ügyes kezű faragó keze munkáját dicsérik, aki nem csak a helyi hagyományokat reprezentáló, hanem azon túlmenően máshol is fellelhető díszítőelemeket is szabadon felhasznál. Rendszerint a helyi közösségi hagyományszerűség figyelembevétele nélkül, népművészeti fejfákat faragnak. Ez az alkotó tevékenység valójában népi iparművészet. Az 1960-as években kezdtek megjelenni, s számuk rohamosan gyarapodott a hetvenes-nyolcvanas években. Eleinte Erdélyből jövő faragók, de itteniek is foglalkoztak készítésükkel, megrendelésre készítették el munkájukat. Ezek szinte kivétel nélkül oszlop alakú fejfák, azonban néhol - mint Dunaegyházán - reliefet, szobrot is faragtak fából, és állították a sírokra. A népi iparművészeti „kopjafák” egyetemes jellegét az is bizonyítja, hogy protestáns és katolikus temetőkben egyaránt megtalálja-397 BÍRÓ Sándor-BUCSAY Mihály-TÓTH Endre-VARGA Zoltán, 1949. 465, 467, 471. 473, 475.; TIMAFFY László, 1963-306-307. 398 NOVÁK László, 1978. 245-246. Az említett fejfák is eltűntek az irsai evangélikus temetőből. Egyik közülük adomány utján az Arany János Múzeum állandó fejfakiállításába kerülhetett. 119
