Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
VI. Fejfa típusok
síijel díszítettségének újabbkeletüségét.382 A XIX. század végén, a XX. század elején virágzott a fejfakultúra a megnevezett falvakban. Az egytörzsű fejfák mellett készültek kétágúak is (Irsa, Péteri, Dunaegyháza). Különösen érdekes megmunkálású az a dunaegyházi fejfa, amelynek csúcsát a négy sarkon álló faragott tulipán díszíti. A „cifrafejfák” (docinteriny stlop) készítése a XX század közepe előtt hanyatlott le, s eltűntek azok a ritka formakincsűnek tekinthető fejfák is, mint amilyenek Péterin voltak.383 Hartán, az evangélikus németek körében is megtalálható a fejfa, amelynek törzsét bordázottság és gombos díszek ékesítik, a csúcsukon faragott tulipán motívum is megtalálható.384 A dúsan faragott motívumkincsű fejfák mellett több különleges fejfa is előbukkan. Ezek között vannak az ordasi gombosfák, amelyek érdekességét a fonat dísz adja meg.385 A fonat-jellegű motívum előfordul az uszódi gombosfákon is. A fülöpszállási temetőben állt az a fejfa, amelynek alakja egy tulipánt szimbolizál, s antropomorf jellegű.386 Ugyancsak Fülöpszállásról ismeretes az a másik táblaszerű, tönkös fejfa, amelynek sík elülső lapját tulipánban végződő kígyószerű csavarfonat díszíti, s a fejfa csúcsát is faragott tulipán motívum képezi.387 (Fejfa kataszter I-II/A.). Az új stílusú fejfák között találhatóak egyszerű megmunkálású fejfák is a Kárpát-Európa különböző vidékein szórványosan, és egy-egy helységben egységesen, nagyobb számban is. Szentesen például a gombosfák mellett előfordul olyan egyszerű oszlop fejfa, amely valójában egy megmunkálatlan fatörzs. Több helyen, így Nagyölveden (Vel’ké Ludince, volt Esztergom vármegye), Darnyán, Simonyiban (Simonovce, volt Gömör-Kishont vármegye), Harmacon (Hrmac, volt Gömör-Kishont vármegye) (Drna, volt Gömör-Kishont vármegye) egyszerű faragású oszlopfejfák jelölik a sírokat. Szalonnán (Borsod-Abaúj vármegye) obeliszk alakú fejfák állnak a sírokon. Albertin, a díszesen faragott fejfák után egyszerű oszlopalakú fejfákat készítettek, amelyek az obeliszk sírkövek alakját utánozták. Ezeket ácsok készítették gépi munkával (Fejfa kataszter III.).388 389 A különböző helységek fejfaanyaga - mint utaltunk rá -, helyi sajátossággal, egyéni karakterrel, egységes formakinccsel rendelkeznek. Ez vonatkozik a régi és új stílusú fejfákra egyaránt. Ennek tulajdonítható az is, hogy migráció esetén - elsődlegesen is házasság révén -, az „asszony” vagy „ember” gyakran „magával hozta” a szülőfaluja fejfatípusát is. Erre reprezentáns példa említhető Alsónémediről, ahol az édesanyának kiskunlacházi fejfát faragtak, míg kiskorú gyermekeinek az Alsónémedin szokásos formájú fejfát készítették. A kevert lakosságú helységekben - mint például a pusztai szórványtelepüléseken is - nem alakult ki jellegzetes, egyedi fej fakultúrájú temetőkép, a különböző fajtájú és stílusú fejfák keveredése tapasztalható. így például Üllőn, az egykori pusztákon létesült viszonylag fiatal keletkezésű helységekben, mint Kerekegyházán, Szánkon, Orgoványon, Móricgáton (Fejfa Kataszter II. A.XIV). 382 A virágtartó motívum más tárgyakon is megtalálható. Például Nagykőrösön, egy XIX. század elején készült kelengyés láda jellegzetes szexuális szimbóluma az anyaságot kifejező - koncentrikus körökből és közepén szilvamagból álló - vulva motívum, amelyből három tulipán ágazik ki, a tennékenység kifejeződéseként. A XIX. század végén már egyszerűsödött a díszítés. Az anyaméhet felváltotta a virágtartó motívum, s abból ágazik ki három irányban a tulipán. NOVÁK László, 1982.; NOVAK László, 1990.; NOVAK László Ferenc, 2002. 383 Lásd BEDNARIK, Rudolf, 1972. 384 NOVAK László, 1980. 89-90. 385 NOVÁK László, 1980. 134-135., A Magyarság Néprajza II. kötetében (é.n.) az 120. ábra Hartáról is közöl egy fejfa rajzot, amely az ordasihoz hasonló csavart dísszel rendelkezik. Ez egyedi, különleges fejfa példánynak tekinthető, hasonló tárgyi emlékek nem bizonyítják meglétét. 386 A fejfa még megvolt az 1970-es évek közepén, csupán torzóként. A fejfa egyik fele már nem volt meg, viszont szimmetrikus jellegéből következően rekonstruálható az eredeti alakja. NOVÁK László, 1980. 66. 387 Lükő Gábor mentette meg a pusztulásból, s szállította be a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumba. 1979 óta a nagykőrösi Arany János Múzeum „Fejfák a Duna Tisza közén” c. állandó népművészeti kiállításban tekinthető meg. 388 NOVÁK László, 1973. 389 NOVÁK László, 1980. 90, 124. 115
