Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
VI. Fejfa típusok
Hadadnádasdon (Nadi§u Hododului, volt Szilágy vármegye),364 365 a kaloszegi Farnason (Sfara§, volt Kolozs vármegye), Ketesden (Teti§u, volt Kolozs vármegye), Magyarvalkón (Valeni, volt Kolozs vármegye), Zsobokon (Jibucu, volt Kolozs vármegye), Sztánán (Stana, volt Kolozs vármegye), Kalotadámoson (Domo§u, volt Kolozs vármegye), Magyarókerekén (Aluni§u, a dunántúli Cecén (Tolna megye), Sárbogárdon (Fejér megye), valamint Bölcskén (Tolna megye). Kalotaszegen Szentkirályon Sancraiu, volt Kolozs vármegye) a régi típusú fejfák között voltak azok a gombfák, amelyeknek az emberi fejet stilizáló gombja feletti „tulipán” díszbe állították a „háromágat”, azaz a fej fát fiatalnak állították. Az archaikus gombosfák többsége oszlopalakú, s antropomorf jelleggel rendelkezik. A fejfacsúcs motívuma a „gomb”, „gömb” dísz, s a törzsének szintén gombos ornamens elemekkel történő kifaragása fejezi ki az emberalakúságot, mutatja az ember testrészeinek stilizált plasztikáját (41-42.kép, 50-64.színeskép, Fejfa kataszter I.). A gombosfák közvetlen vagy közvetett török hatással történő eredeztetése - mint utaltunk rá - nem bizonyítható, jóllehet Jankovics Miklós, s annak nyomában haladva - a szentesi gombosfák kapcsán - Csalog József is annak tulajdonított meghatározó szerepet.363 A gombfa mindenféleképpen kapcsolódhat azonban a középkori magyar és török harcosok vitézi sírjelölő kultúrájához. Érdekességként és a probléma szélesebb körű vizsgálata érdekében megemlíthető hogy a sírjel valóságos „fejfa” is volt, vagy legalábbis lehetett, amikor a győztes fél az ellenség harcosainak fejét levágta és lándzsára tűzve, mint diadalmi jelvényt vitte, vagy hagyta a csatamezőn. Ebben az esetben valóságosan is antropomorf volt a fejfa, mintegy gombosfa. Természetesen, mint a kopják esetében is, ezen vitézi „szokás” sem adhat magyarázatot a gombosfejfák keletkezésére. Tulajdonképpen a gombosfák a török hódoltsági terület azon részein ismeretesek, ahol a helységek átvészelték a zűrzavaros másfél évszázadot. Például a Három Város, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd, melyek a szultán birtokát képező kiváltságos hász városok voltak, és - mint Szentes is, bár az nem volt hász város - kisebb-nagyobb ingadozással kontinuusnak tekinthető, azaz lakossága évszázadokon keresztül egy helyben élt. Ez a tény viszont nem jelenti a fejfák régi eredetűségét, annál is inkább, mivel - mint hangsúlyoztuk is -, a gombosfa sírjel terminológia viszonylag kései eredeztetésű, a XIX. század elejére tehető a megjelenése. Az 1680-as években több szentesi család menekült Nagykőrösre,366 ami tulajdonképpen ésszerűsítené a szentesi hatás kérdését. Ezt azonban sem a történeti tények, de maga a fejfa formakincse sem engedi feltételezni. Ennek ellenére érdekes azonban, hogy a turbánszerű gombosfejfák Szentesen alakultak ki. A szomszédság, közeliség is adhat arra magyarázatot, hogy a rendkívül kifejező, tulipánfaragásos táblaalakú antropomorf fejfák mellett gombosfák is megtalálhatóak Hódmezővásárhelyen. Nagyon jellegzetesek a régi vezsenyi gombosfák is, közöttük több karcsúságával, míves faragásával valóságos minaret formát testesít meg. Ezektől eltérő Tiszavárkony gombosfa anyaga, a különbséget a csillag motívum hangsúlyossága emeli ki. Tószeg és Abony antropomorf gombosfái között sok a hasonlóság, de az abonyiak gombos díszítettsége dominánsabb tényező (Fejfa kataszter I-II/A.). Az említett helységekben, de általánosságban is érvényes az, hogy egy-egy falu, mezőváros fej faállománya önálló, sajátos típust képvisel, jóllehet szomszédos helységek esetében - például Dab és Dömsöd, Alberti, Irsa és Pilis, Nyárszó és Kalotadámos, Kis- és Nagybacon - hasonlóság mutatkozik meg. Annak ellenére, hogy a Három Város szoros kapcsolatban állt egymással, s meghatározó volt a református vallás, mégsem alakult ki azonos formakincsű fejfakultúra. Míg Cegléden a 364 NO VÁK László, 1983. 365 Mint már utaltunk is rá, kizárt dolognak tekinthető az, hogy a török méltóságokat megillető turbánalakú sírkő fomiakincse hatással lehetett a magyarság fejfája ornamentikájának kialakulására. Lásd BARTHA Júlia, 1999. 366 NO VÁK László, 1978b. 23. 108
