Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Darkó Jenő: "Pascua Romanorum" (Adalékok a honfoglalás előtti Pannónia településföldrajzához)
Áronnnak valahol az epiroszi hegyekben történt meggyilkolása kapcsán, a X. század végén.25. Nem sokkal később (1080 táján) pedig egy határperben tűnnek fel az Athosz-hegyi kolostorok birtokainak peremén.26 Megítélésünk szerint túl nagy merészség kell ahhoz, hogy konstantinos császárnak a balkáni vlachok megjelenése előtt mintegy ötven évvel (948 táján) írásba foglalt müvében Diocletianus telepeseiként (coloni) szerepeltetett rómaikban ezeknek a vlachoknak az elődeit lássuk. - Visszatérve Anonymus előadására, az ott olvasható „római pásztorok”-at - tudjuk - „romani principes” telepítették le, akik így maguk nem voltak szükségszerűen „rómaiak”: a pásztorok megnevezése legfeljebb arra utal, hogy a rómaiak szolgálatában állottak. Éppen Konstantinos előadásából tudjuk, hogy a pásztorok, akik nyájaikat a Dunán „túl” legeltették, avarok, vagy - másik esetben - avaroknak nevezett szlávok voltak. A Nesztor-féle krónikaként (PVL) emlegetett legrégebbi orosz krónika előadása szerint a magyarok megtelepedése előtt ezen a vidéken „dunai szlávok” laktak, akiket a vlachok (rómaiak ?) megtámadták, „letelepedtek köztük és leigázták őket ...”. Az előadás szerint ezek a szlávok (szlovének) később a Visztula (Visla) folyó mentén telepedtek meg.27 28 A krónika szerint az így elköltözött szlávok (szlovének) utódai a bolgárok voltak, „akik letelepedtek a Duna mentén, a szlovének telepes utódai lévén”.211 Őket a szlávok (szlovének) földjén a fehér ugorok (értsd: magyarok) követték. „Ezek az ugorok pedig Iraklij (értsd: Herakleios 610-641) császár idejében tűntek fel, aki Chozroj (Kosroes 590-628) perzsa császár ellen hadakozott.”29 Az avarok (oborok) is Herakleios császár ellen harcoltak. „Ezek után jöttek a pecenigek (besenyők), majd a fekete ugorok vonultak Kiev mellett, később, Oleg idejében ...”30 Az ugorok (magyarok) Kiev mellett vonultak (888). „Keletről jövet átvergődteke a nagy hegyeken, amelyeket később róluk ’magyar hegyeknek’ neveztek, és megütköztek az azon a vidéken élő vlachokkal (rómaiak ?) és szlovénekkel (szlávok). Ott ugyanis először a szlovének (szlávok) telepedtek meg, de a vlachok elfoglalták (?!) a szlovének országát. Azután pedig a magyarok elűzték a volochokat (!) és azon a földön (Pannóniában ?) megtelepdvén követték őket, a szlovéneket (szlávokat) hatalmuk alá vetették, és (ezt a földet) azóta nevezik magyar földnek (Zemlja Ugorskaja).3' - Mint tudjuk, Pauler Gyula máig érvényes felfogása szerint Pannónia elfoglalásával, a 900. esztendőben tekinthetjük befejezettnek a honfoglalást.32 Akkor pedig a magyarok éppenséggel a frankoktól vették el Pannóniát. Éppen azért a Nesztornál (PVL) említett volochok, vagy rómaiak nem lehetnek mások, mint a frankok, jelen esetben bajor-németek, és nem a mai értelemben vett románok. - Kézenfekvőnek tűnik ugyanakkor C. A. Macartney feltevése, miszerint a szláv válto25 BRÉHIER, L., Vie et mórt de Byzance. 1969. 188. 26 DÖLGER, F„ Regesten ad a. 1080. 27 C. A. MACARTNEY, in: Századok. 1940. 6. - vő. HODINKA Antal, Orosz évkönyvek. 33. 28 HODINKA Antal, i. m. 33. 29 Uo. 30 Uo. 31 Uo. 41. 32 PAULER Gyula, A magyar nemzet története Szent Istvánig. Bp. 1900. 43. 38
