Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Darkó Jenő: "Pascua Romanorum" (Adalékok a honfoglalás előtti Pannónia településföldrajzához)
Salona városát elfoglalták. Letelepedvén ott, kezdték attól fogva lassacskán fosztogatni a mezőkön és a magasabb helyeken lakó rómaiakat, s kiirtván őket, lakóhelyüket birtokukba vették.”22 A 30. fejezetben olvasható a következő történet: „Van egy város ..., melyet Salonának nveznek.... Ez a város volt egész Dalmácia feje. Nos hát Dalmácia többi városából minden évben összegyűltek lovas katonák, és mintegy ezret kiküldtek salonából, s őrködtek a Duna folyónál az avarok miatt. Mert az avarok a Duna folyón túl tanyáztak, ahol most a nomád életet élő törkök (magyarok) vannak. A dalmáciaiak, akik évente elmentek oda, gyakran látták a folyón túl a barmokat és az embereket (та те ktt|vt| Kat toüc avOpcmoüc). Egyszer aztán elhatározták, hogy átkelnek és kipuhatolják, hogy kik azok, akik ott élnek. Átkelvén csak az avarok feleségeit és gyermekeit találták ott, a férfiak és a fiatalság azonban hadjáraton volt. Hirtelen rájuk törvén foglyul ejtették őket, és háborítatlanul tértek vissza, magukkal hozva a zsákmányt Salonába. Amint azután az avarok visszatértek ..., azután felültek lovaikra ..., valamennyien felkerekedtek, hadi rendben és elindultak Salona ellen.....Leölték tehát a városbelieket mind, és attól fogva Dalmácia egész területét birtokukba vették és megtelepedtek benne. Csak a tengermelléki városok nem adták meg magukat. ... Látván tehát az avarok, hogy ez a föld gyönyörű, letelepedtek rajta.”23 A 31. fejezet története pedig így szól: „... amikor az avarok kiűzték onnan a rómaiakat, akiket Diocletianus császár Rómából vitt és telepített oda (ti. Dalmáciába), ezért is nevezték őket rómaiaknak (Poutavoi), minthogy Rómából költöztek át ezekre a területekre, vagyis a most Horvátországnak és Szerbiának nevezett terüeltekre. Minthogy pedig ezeket a rómaiakat (Pcopavoi) Herakleiosznak a rómaiak (Ptojiaiot) említett császárának idejében az avarok kiűzték, földjeik pusztává lettek. így hát Herakleios császár parancsára ezek a horvátok levervén és kiűzvén onnan az avarokat, ... megtelepedtek az avaroknak ezen a földjén, melyen most is laknak. ... Ez a föld, melyen a horvátok megtelepedtek, eredetileg a rómaiak császárának fennhatósága alatt volt, minek következtében ezeknek a horvátoknak a földjén, Salona városában, Spalato közelében mostanáig megtalálható Diocletianus császár palotája és lóversenypályái.”24 A konstantinoszi elbeszélésbe bele láthatjuk azoknak a Diocletianus által letelepített rómaiaknak, később római előkelőknek a történetét, akiknek a pásztorai ezen a Duna-menti vidéken legeltették állataikat. A jól értesült császári szerzővel szemben azonban jól tudjuk, hogy Pannónia rómaiakkal törént betelepítése már jóval Diocletianus (284-305) uralkodása előtt megtörtént. Annál talányosabb kérdés, kideríteni, hogy éppenséggel a Diocletianus uralkodása alatt, „második hullámban” letelepített rómaiak alatt kiket kell értsünk. - Tudjuk ugyanis, hogy a balkáni vlachokról (ßkayoi) először a Komesz fiai (Kometopouloi) lázadása esetén hallunk, Sámuel cár testvéreinek, Dánielnek és 22 Bíborbanszületett Konstantinos, A birodalom kormányzásáról. (DAI) ed. Moravcsik Gyula. Bp. 1950. 125. 23 Uo. 141, 143. - vő.: Századok. 1940. 5. 24 DAI ed. Moravcsik Gyula, 1950. 147. vő.: Századok. 1940. 5. 37
