Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Darkó Jenő: "Pascua Romanorum" (Adalékok a honfoglalás előtti Pannónia településföldrajzához)
azonos a római pásztorokkal (patores romanorum). A XI. századi gesztával és a későbbi krónikák előadásával ellentétben Anonymus a vlachokat nem azonosítja a ’római pásztorok’-kal.4 Anonymusnál ugyanis azt olvassuk, hogy ezeket a római pásztorokat (pastores romanorum-ot jelzős genitivusnak fogva fel!) bizonyos római előkelők (romani principes) telepítették le egykor Pannóniában, mégpedig Attila halála (453) után. Ismerve Pannónia - adatokban meglehetősen szűkös - kései történetét5, az Anonymus-nál is szereplő „romani principes” esetében csakis a IX. század elején szerepet játszó „rectores bulgarorum”-ra gondolhatunk, akiket a bolgárok helyeztek a Dráva-Száva-közén lakozó karantán szlávok fölé.6 Figyelemre méltó az Anonymusnál fennmaradt krónikás hagyomány, amely tudni véli, hogy Attila halála (453) után Pannónia ismét római uralom alá került.7 - helyénvaló ugyanakkor Deér József azon megállapítása is, hogy amikor Anonymus művének 9. fejezetében a magyarok bejövetele előtt Pannóniában élt népekről beszél, az előadásban Pannónia itt nem kifejezetten a Dunántúlt, hanem a Karoling-kori irodalmi gyakorlatnak megfeleleően8 9 az egész Magyarországot jelöli. Deér József megállapítását figyelembe véve tehát a fennmaradt tudósításban külön kell választanunk egymástól az egész egykori Magyarország területére és a csak Pannóniára vonatkozó híradásokat mind Anonymusznál, mind pedig a krónikáinkban. Az egykori Magyarország részét alkotó Pannóniát tehát Anonymus szerint római pásztorok (pastores romanorum) lakták a honfoglalás előtt, akiket római előkelők (romani principes) telepítettek le ezen a vidéken." Minden kétséget kizáró módon világos azonban Anonymus előadása ott, ahol a Pannónián (Dunántúlon) kívüli állpotok leírását adja. A Duna és a Tisza között a ruténok és lengyelek határvidékéig (confinium ruthenorum et polonorum) a bolgárok voltak az urak fejedelmük, Keán vezetése mellett. Tudjuk, a bolgárok Krum kán halála (814) után fokozatosan kiterjesztették uralmukat a Dráva-Száva-köze keleti szögletére, a Duna-Tisza-közére, a Tiszántúl egy részére és Erdélyben a Maros völgyére.10 11 Pannónián kívül, a Kárpát-medencében a IX. században a bolgár jelenlét kézzelfogható valóság", aminek történetesen a Szvatoplukkal 4 DEÉR József, 1941.97. 5 Bővebben: ld. „Egyháztörténeti és diplomáciai adalékok Pannónia frank hódoltatásához” a Veszprém-megyei Múzeumoknál előkészületben lévő tanulmányunkat. 6 DEÉR József, A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitkája. Kaposvár, 1928. 5. 7 ld. Avitus pannóniai látogatását. - Sidonius c.VII. 588-591. - Demougeot, E., La formation de l'Europe et les invasions barbares. Tom. II. Paris, 1979. 768. 12. alj. 8 Schünemann, Die deutschen in Ungarn 1923. Excurs I. 132. 9 Amennyiben a pastores romanorum esetében nem jelzős genetivuszra gondolunk, úgy a „római” szolgálatban állott pásztoroknak maguknak nem kellett szükségszerűen „rómaiak”-nak lenniük. Ebben az esetben a Pannóniát a keresztény és „római” oikumené jogigényével hódoltató frank uralomra is gondolhatunk. így az egykor a frank birodalom részét képező avar királyság (regnum Avarorum) esetében ezeknek a „rómaiak”-nak a pásztorai - történetesen - az akkor ott élő avarok is lehettek ! 10 VÁCZY Péter, in: Szent István Emlékkönyv. Bp., 1938. 11 ld. dolgozatunkat: „А IX. század időrendjéhez.” in: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 1996/2. 34
