Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - Szabó István: Besenyszög gazdálkodása a XX. században egy paraszti önéletírás alapján
SZABÓ István Besenyszög gazdálkodása a XX. században egy paraszti önéletírás alapján Kezdhettem volna mondanivalómat úgy, hogy a Szolnok Megye Néprajzi Atlasza térképanyaga szerint a Jászság, (benne Jászivány, Jásztelek, Alattyán, Jászladány, Jászalsószentgyörgy) és közvetlen környéke: Besenyszög Nagykörű, Újszász, szinte teljesen egységes arculatot - illetve térképjeleket - mutat, ha a gabona kézivetésénél a századfordulón általánosan használatos eredeti vetőabrosz és az azt dél- és kelet irányból terjedő vetőzsák alkalmazásának intenzitását vetjük össze. Előbbi visszaszorulásának jellemzésére az adatközlők elmondták, hogy a századforduló táján még általánosan a vetőabrosz dívott, később - úgy nagyjából az első világháború végéig - a mindkettő azonos mértékű elterjedtségét említették, míg az azt követő generációnál a zsákból vetés lett általános. E váltásban nagy szerepet játszottak az uradalmak. Besenyszög, Újszász, Nagykörű, Zagyvarékas ebbe az uradalmi övezetbe tartozott, így egyáltalán nem meglepő, hogy a praktikusabb, mert jobb súlyelosztású zsákokat használták az uradalmakban amúgy is zsákokból vető cselédek a maguk földjein, parcelláin is. Eliszen annak minősítése - elmondásaik szerint - kényelmesebb, előnyösebb volt. Folytathattam volna mondanivalómat azzal, hogy tudjuk, a nagybirtokkal jellemezhető Besenyszög tág határában (Csataszög, Szórópuszta, Hunyadfalva, Nagykörű, Újszász, Kőtelek, Tiszasűly területe) egykor négy elpusztult középkori falu volt; Szög, Szentiván, Fokorú és Szászberek, melyek közül Fokorú és Szentiván a Rákóczi szabadságharc után kezd benépesedni (1715-16-ban ezeken a helyeken néhány kisbirtokos nemest említenek). Szögöt Eszterházy püspök csak 1764-től, majd 1771-től kezdi jobbágyokkal betelepíteni, s míg Fokorú és Szászberek puszta köznemeseké marad, Szögből és Szentivánból 1771-1774 között új település jön létre: Besenyszög. A község gazdálkodásának bemutatására azonban mégsem ezeket a lehetőségeket választottam, hanem egy sokkal kézenfekvőbbet! Egy kéziratos paraszti önéletírást, amelynek ellenőrzött és hitelesített gazdálkodási adatait az alábbiakban foglalhatjuk össze. Az örökölt apai földön Danyi István már iskolás korától dolgozott, sokszor kettesben legidősebb lánytestvérével voltak csak kint a nagyállási tanyán. Később iskolaföldből bérelték a házukhoz közel eső 20 holdat, amiben a tizenkét éves Danyi Istvánnak már komoly munkát kellett végeznie, mint minden hozzá hasonló korú gyereknek. Főként, hogy kitört az első világháború, s aratáshoz készült mindenki, amikor behívták a férfinépet. 1923-ban, 21 évesen megnősül, elveszi a hasonló családból származó Tarjáni Jusztinát. Szó szerint a semmivel indultak. Tekintettel az otthoni helyzetre, meg amit egy hátizsákba belerakott is vissza kellett adni. A legszükségesebb munkaszerszáma sem volt meg az élet elindulásához. Három hónapig náluk, azután felesége édesanyjánál egy kamrában laktak. De ott már mindentől külön voltunk - írja. Az 283
