Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
tetőszerkezet valószínűsíthető. Takács I. rajza munkavázlat - nem publikált. Rajzán a tetőszerkezet enyhe ívben nyúlik hátra, illetve megtörik a két fő tartócölöpön. Sabján T. rekonstrukciója a 4/a gazdasági udvart mutatja két nézetből. (24-25. kép képek) A gödöról tetőzete merevebb, stabilabb kiképzésű. A bejárat mindkét rekonstrukció esetén a ház felőli lankásabban kialakított, szélvédettebb részen volt. A két rajz között tehát lényegi eltérés nincs. A gödörólból két átfúrt lókoponya került elő, amit Takács I. a kunok lókultuszával kapcsolt össze, és a gödörólhoz tartozónak vélt, mint a rontások, betegség, jégverés, és egyéb ártó csapások elleni védelem szimbóluma.192 Ezt az elemet Sabján T. is megjeleníti rajzán. Anélkül, hogy elvetnénk Takács I. gondolatát, meg kell jegyeznünk, hogy a lókoponya bajelhárító szerepének hite (átfúrt koponya az istállón, házpadláson, fából faragott lókoponya ugyanígy elhelyezve, lófej ábrázolás festve vagy karcolva az ól vagy az istálló falán, stb.) térben és időben is rendkívül általános jelenség, nem kizárólagosan kun jellemző.193 A 4/a gazdasági udvar 1. objektuma tehát eredetileg gödörólnak épült, és csak a ház pusztulása után töltötték fel hulladékkal és használták szemétgödörként. Más képet mutat a falu másik megismert gödörólja. A 32. objektum (2. gödöról) A lekerekített, kissé szabálytalan poligon alapú, cölöpökkel övezett építmény feltárására a 29. háztól É-ÉK felé megnyitott kutatóárok, majd rányitott szelvények (XCIX. szelvény, illetve bővítése: XCIX/a szelvény) segítségével került sor 1990. júliusában - hasonló módszerrel, mint ahogyan 1979-80-ban kutatták meg a 4-4/a házak gazdasági udvarát. Sajnálatos, hogy ennek az udvarnak feltárására mindössze egy hónapja volt az ásatónak, Pálóczi Horváth A.-nak, így az eredmény sokkal vázlatosabb, az udvar területét csak két szelvénnyel és kisebb kutatóárkokkal tudta átvizsgálni, s így az nagyobb részt még ismeretlen szerkezetű maradt, illetve a feltárt objektumok kronológiáját csak későbbi elemzések fogják tisztázni. (3.; 9. kép) A református templomtól D-re fekvő terület ma is beépítetlen, így esetleges későbbi ásatások részletmegfigyelésekkel gazdagíthatnák az eddigi eredményeket. Az objektum bontása során végig jelenlevő probléma volt, hogy bár fekvése és alapterülete (átmérő: 5 m) az 1. gödörólhoz hasonló, és ugyanakkor kizárható az emberi hajlék és terménytárolás, de nem fogható meg az objektum tapasztása, az iszapos, szerves betöltés pedig csak a felső részen jelentkezett, körívszerüen benyúlva az alsóbb rétegekbe. A felső rétegekben a sárgásbarna házomladék-réteg alatt jelentkezett ez a szürke, szerves réteg, amelyben egészen apróra tört állatcsontok és apró, csak néhány darabban összeilleszthető kerámia volt. 192 PÁLÓCZI HORVÁTH András-TAKÁCS István, 1983. 2. 193 MÉRI István, 1964. 114. (A Tiszalök-Rázom faluból előkerült koponyából kiindulva keleti párhuzamokat sorol fel.); BÖKÖNYI Sándor, 1978. 91. (Recens türkmén példákat idéz, és felhívja a figyelmet, hogy nem csak keleti népeknél élő hagyományról van szó, hanem az indoeurópai népeknél is kimutatható. Fontos megállapítása, hogy a különböző fajtájú, nemű és korú lovakat egyaránt felhasználtak. A koponyákat vagy természetes lyukain /foramen, orrlik/, vagy mesterséges átfúráson át tűzték karóra - soha nem élőfára.); BARTHA Elek, 1984. 71., 79. (római, avar, Árpád-kori, szláv, és recens magyarországi példák) 91
