Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

A betöltődés jellemzője, hogy rendkívül kevés kiegészíthető edény került elő, a még használható edényeket javították (erre némely kerámiadarab átfúrása is utal), továbbhasználták, illetve másodlagosan használták részeiket (pl. kemencetapasztás).

1. táblázat: Szentkirály 1979/80. 1. gödöról állatcsont-anyagának fajlistája (Takács L, 1990.)

Faj

Csont

Egyed

db%

db

%

Szarvasmarha

38

27.1

7

29.1

Juh

4

2.8

2

8.3

Juh-kecske

4

2.8

2

8.3

Ló

41

29.2

7

29.1

Sertés

41

29.2

4

16.6

Kutya

3

2.1

1

4.1

Vádlód

1

0.7

1

4.1

Meghat.-lan

8

5.7-Összesen

140

100.0

24

100.0

2. táblázat: Szentkirály 1990. 32. obj. (2. gödöról) állatcsont-anyagának fajlistája (Körösi Д., 2000;)

RÉTEGEK

FAJOK

í.2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

ossz:

Szarvasmarha

3

1226

49

37

48

20

47

41

283

Juh

4

10

5

5

4

4

3

4

10

49

Sertés

5

3

6

9

11

6

3

13

8

64

Ló

3

1

2

2

2

5

15

Kutya

1

1

2

Házilúd

1

1

2

Meghat.-lan

2

5

1

8

összesen:14

30

42

64

55

61

27

66

64423

A szentkirályi állatcsont-elemzések összehasonlítása

/$

t -5 5 .# <§ A? I"

7. kép: A szentkirályi gödörólak állatcsontanyagának fajlistái.

A leletanyag zöme kerámia (88,2%), emellett vasleletek (kések, sarló, pántok,

szegek) fordulnak elő. Falusi lelőhelyek jellemzőjeként csak 1-1 darab bronz illetve

üvegtárggyal számolhatunk. A betöltés állatcsont-anyagát Takács István publikálta,

itt csak a megmunkált állatcsontokat mutattuk be, ezek lótól és szarvasmarhától

89