Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
állatot, és ott tartották egészen a levágásáig, amikor kiásták a veremből.173 így Csiszár Á. leírása véleményem szerint inkább gödörólra utalhat, nem hizlalóveremre. A mai Magyarország, de talán Kárpát-medence leggazdagabb betöltésű Árpádkori objektumát tárta fel Wolf M. Hejőkeresztúr-Vizekköze autópályás (М3) leletmentésén.174 A tűzhely nélküli, rézsűs falazatú, taposott padlójú objektum betöltéséből ezüst gyűrű, ásóvasalás, balta, kétkézvonó, sarló, kések, kulcs, lakat, zár, zabla, patkók, bronz pénzváltó mérleg, nyílhegy, kard, kőmozsár került elő a szokott állatcsontok és kerámia mellett. A leletek lelőkörülményére a muhi csata (1241. ápr. 11.) közelsége adhat magyarázatot, illetve részben talán az a néprajzi leírás, amely az istálló berendezésnél említi, hogy az istállóban az állatokon kívül használható és roncs szerszámok tömegét tartották.175 Különös, analógia nélküli Wolf M. egy másik ásatásának objektuma. A Sajólád határában, Kemej(pusztán) feltárt 1. számú gödör176 1,43 m átmérőjű, oldala arányosan rézsűs kiképzésű, ám az alsó sávban, körben bevájt rész található, amelyből nagy mennyiségű vasszög került elő. A betöltés zsíros, fekete föld volt, és az objektum körül feltárt karólyukak arra utalnak, az építménynek tetőzete is lehetett. Véleményem szerint a gödör méretei, betöltése megengedik a feltételezést, hogy ez hizlalógödör volt, s ez esetben a szögek a béllet összetartását (könnyű faborítás) szolgálták. Szűkszavú leírás miatt nehezen értelmezhetőek azok a „kérdéses” gödrök, amelyeket Kiskunfélegyháza határában folytatott autópályás leletmentésen tárt fel Somogyvári Á. A feltárt Árpád-kori falurészlet leírásában a jellemzők felsorolása nélkül elkülöníti a gabonatároló vermeket és a szemétgödröket, valamint megemlíti, hogy ezeken kívül a házak körül több olyan „kérdéses funkciójú” gödör is előkerült, amelyekhez cölöplyukak is kapcsolódtak vagy az objektum szélein, vagy a közepén.177 Itt is felvetődik annak a lehetősége, hogy a tetőzettel fedett udvari építmények, amelyek nem kapcsolódnak terménytároláshoz vagy betöltésükben nincs ipari hulladék esetleg gödörólak lehettek. Úgy gondolom, hogy precíz, részletes leírásra (és ábrák közlésére) éppen ott és akkor van szükség, amikor a feltárt objektum funkciója kérdéses, hiszen szakmai továbblépés a középkori falusi építészet árnyaltabb megismerése felé csak így lehetséges. V. Székely Gy. Lajosmizse határában feltárt Árpád-kori II. házának értelmezésénél szintén elképzelhetőnek tartunk más megoldást is. A „ház” 4x3,5 m alapterületű -80 cm mélyen földbe ásott objektum volt, amelyben semmiféle tüzelő nyomát nem lehetett megfigyelni. Az objektumhoz nem kapcsolódtak „karólyukak”178 (amelyek különben is kevésbé lennének alkalmasak a mázsás földtető megtámasztásra, mint a cölöpök). A „ház” betöltéséből lókoponya került elő. A padlózat és a rétegek ismerete nélkül ez esetben sem állíthatjuk határozottan, hogy állattartó építményről van 173 Kiss Lajos, 1936. 78.; MNR 217. 174 WOLF Mária, 1997. 139-143., 195-197. 175 VAJKAI Aurél (1948. 1999. 163.) 176 WOLF Mária, 1986-87. 190. 177 SOMOGYVÁRI Ágnes, 1995-96. 89. 178 V. SZÉKELY György, 1990. 48. 83
