Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Vályi Katalin: Ember és környezet Szermonostor fénykorában
resznye, dió, meggy, mogyoró, őszibarack és szőlő fordult elő. Bár a 30-as években végzett feltárás anyaga a 2. világháborúban részben megsemmisült, a 60-as években ismét jelentős archeobotanikus anyag került elő az újabb feltárásokon. A növényi maradványokból 22 kultúrnövényt és 47 vadon termő növényt lehetett meghatározni.46 A szeri leleteknél viszont már jóval későbbi időből származik a középkori Szentkirály falu 15-16. századi, igen fejlett gazdálkodásába betekintést nyújtó, tekintélyes növénymag-leletanyag. A település feltárása kb. 20 ezer darab magot és termést szolgáltatott, melyből eddig 160 növényfajt lehetett meghatározni. Ezek alapján archeobotanikai szempontból a Kárpát-medence egyik leggazdagabb lelőhelyének számít. Itt már szinte minden gyümölcs megtalálható: van cseresznye, dió, görögdinnye, kajszibarack, kökény, meggy, mogyoró, őszibarack, sárgadinnye, szamóca és szilva.47 A falusi, paraszti gazdálkodástól némileg eltérő képet nyújtanak a budai kutak és egyéb budai lelőhelyek anyagai (így pl. a Dísz tér 8 és 10. száma alatti 13-14. századi kutak, vagy a Hess A. tér l.)48, melyek azonban elsősorban nem a gyümölcstermesztés, hanem inkább a budai kereskedelem sokoldalúságára világítanak rá. Itt ugyanis az országosan elterjedt gyümölcsfajtákon túl megjelenik pl. a füge és a mandula is. Érdekes módon a kolostorok leletanyagában viszonylag ritkán találkozunk növényi leletekkel, pedig a középkori kertkultúra és általában a növénytermesztés fejlődését nem kis mértékben az önellátásra berendezkedő kolostorok gyakran külföldi országokból érkező és az otthonról magukkal hozott gazdálkodási ismereteket itt meghonosító szerzeteseknek is szokás tulajdonítani. Az eddig feltárt leletek azonban a kolostorok valószínűen magasan fejlett kert- és gyümölcskultúráját nem tükrözik. Pásztón a 13. század elejéről 12 zsák gabona került elő, amelyben az árpa, a búza és a rozs közel azonos arányban fordult elő,49 Kaposszentjakabon pedig a 16. századból találtak búza mellett kisebb arányban rozsot és kölest is.50 Mindkét lelőhelyen konyhakerti növények maradványait is megtalálták, Pásztón borsó, Kaposszentjakabon lóbab és lencse jelezte a veteményeskert létezését. Gyümölcsre utaló lelet azonban egyik helyen sem volt, ilyent egyedül Vértesszentkeresztről ismerünk, ahol a kerengő folyosóján nagyobb mennyiségű dió maradványait találták meg.51 A dió azonban értelemszerűen sajnos éppen nem alkalmas arra, hogy a kolostorokban folyó tudatos gyümölcstermesztésről bármiféle következtetéseket vonjunk le. 46 GYULAI F.-HERTELENDI E,- SZABÓ I.: Frühmittelalterliche Pflanzenfunde und ihre Datierung von Gebiet des Plattensees. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-91, 17-39. A lelőhelyre vonatkozó korábbi irodalom itt található. 47 TORMA A.: Szentkirály archeobotanikai leletei. In: Élet egy középkori faluban. Szentkirály. Kiállítási katalógus, Bp. 1996. 48 P. HARTYÁNI B.-NOVÁKI Gy.-PATAY Á.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. MMMK 1967-68. 5-84., P-HARTYÁNI B.-NOVAKI Gy.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig II. MMMK 1973-74. 23-73. 49 VALTER I.: A pásztói monostor feltárása. ComArchHung 1982. 190-192. 50 Lásd 48. jegyzet 51 Lásd 48. jegyzet 48