Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Vályi Katalin: Ember és környezet Szermonostor fénykorában
alapján semmiképpen sem tekinthetők pleisztocén, vagy kora holocén komáknak, középkori származásuk nem lehet kétséges. A kútba keveredésüknél emberi hatással számolhatunk: pl. a fenekező hálóval történő halászat során, a kifogott halak mellett jelentős mennyiségű csiga és kagyló is került a felszínre, majd a halak tisztítása és feldolgozása során ezeket a halakhoz keveredett csigákat és kagylókat kiszűrik, és szemétbe dobják. A kútból előkerült jelentős mennyiségű halmaradvány is alátámasztja ezt a feltevést. A kútból előkerült szárazföldi, szubfosszilis Mollusca fauna a kút környékén nyílt, száraz emberi hatású területet jelez. Ugyanakkor a Mollusca fauna egy részét a malakohőmérő módszerének felhasználásával az egykori júliusi középhőmérséklet rekonstmkciójára is fel tudták használni. Ez alapján a maival megegyező, vagy annál néhány tized fokkal melegebb - 20-22°C közé tehető a kút betöltődésének idején a júliusi középhőmérséklet - ami különösen a kerti, gyümölcs és zöldségtermesztés szempontjából optimálisnak nevezhető. 5. A bogármaradványokat Elek Zoltán, a KLTE biológus hallgatója vizsgálja. Összesen 17 taxonba sorolható több száz bogármaradvány került elő a kútból. A bogárfauna között természetközeli élőhelyeken, elsősorban tölgyerdőkben elterjedt fajok (Dorcus paralellepipedus), valamint emberi településeken, haszonállatokhoz kötődő fajok (szent galacsinhajtó bogár - Scarabeus affinis), vagy az elsősorban épületekben meghúzódó fajok (Blaps-félék, holdszarvú bogár - Copris lunaris) egyaránt megtalálhatók. A Scarabeus affinis mediterrán faj kimutatása a kút üledékéből több szempontból is érdekes. Ez a faj ugyanis már nem él a területen, és kifejezetten ló és birkatrágya szükséges a szaporodásához. Megjelenése és dominanciája alapján kiterjedt és külterjes állattenyésztést kell feltételezni az Árpád-kori Szer környékén. Jelentős a mezőgazdasági kártevők aránya is, a különböző gabona- és zöldségféléket károsító fajok jelenléte, ami sokrétű és kiterjedt mezőgazdasági tevékenységet jelez a kút környezetében. 6. A halmaradványokat Kovács Béla, a KLTE PhD hallgatója határozza meg. A kútból előkerült több ezer halmaradványt 7 taxonhoz lehetett sorolni. A legjelentősebb volt a ponty aránya a kinyert halfaunában, legalább 24 egyedtől származó pikkely- és garatfog maradványt lehetett meghatározni. A bálin vagy ómagyar nevén baksa igen kiemelkedő jelentőségű, annak ellenére, hogy alárendelten mindössze két példányban került elő, mert egy igen jelentős halászati mód Árpád-kori jelenlétét lehet rekonstruálni a jelenléte alapján. A balin halászatához ugyanis speciális hálóra, ún. tükörhálóra van szükség, amellyel követik a balin természetes élőhelyeit a folyókon - elsősorban a kelet-európai halászközösségekben ismeretes és terjedt el. A ragadozó halak közül a csuka aránya kiemelkedő, bár az sem zárható ki, hogy a jelentős számú pikkely (1597 db) mindössze egy kifogott példányhoz kapcsolható. Alárendelt viszont a bagolykeszeg és az ezüstkárász megjelenése. Bár a halmaradványok aránya jelentős az előkerült paleozoológiai anyagban, de a kifogott példányszám alapján a kiegészítő élelemszerző tevékenységnek, a halászatnak nem volt kiemelkedő jelentősége a kút közvetlen környezetében. Elképzelhető, hogy csak egyes időszakokban fogyasztottak halat. Ilyen periodikus 46
