Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - H. Bathó Edit: A szőlőtermesztés múltja a Jászságban
5 к. hold kaszáló (hegybírói nyilas) haszonélvezetében részesült a községtől.751 752 Ugyancsak évente választottak a gazdák szőlőpásztort illetve szőlőcsőszt, a szőlőbíró házánál - rendszerint november elején - megtartott közgyűlés alkalmával. A szőlőcsősz feladatait szigorú regulákban határozták meg (2.sz. melléklet), s munkájáért előre kialkudott fizetséget kapott. A fényszarui tanács 1772. július 21-én a szőlőcsőszöknek járó ételek mennyiségéről hozott határozatot: „ Úgymint: 20. vagy 25. út szőllőtül egy kenyér két főzés. 10 vagy 15 út szöllőtül fél kenyér egy főzés, 10 útiul egy portió búza, 15 útiul 1 portio, húsztul 2 portio. ”7,! 1773. április 3-án Jászberényben a szőlő csőszöknek a „Hegy Mesterrel edgyütt a' Füzes Erdőnek és Eper erdőnek gondviselése és mellette való munkálódásiért resolváltatott bocskorra 3. frt. 30 krajcár és egy kila búza. ”753 1 855-ben a neszűri szőlő 5. és 6. dűlő középső járásának gazdaközössége által felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint arra az évre szőlőcsősznek megfogadott Rékasi Ferenc bére, „Minden útiul 1 váltó kr. Három útiul Egy itze búza, 10 útiul 1 kivé vessző, Húsz útiul 1 kenyér. Azonkívül minden év mind Szt. napjára saját zsebéből ött vftot köteles a' gazdaság pénztárában befizetni. ”754 755 Ugyanebben a közösségben 1889-ben felfogadott Szaszkó János csősz bére a következő volt: „Minden úttól 1 liter búza vagy bármilyen gabona, egy láncztól egy, azaz 1 kenyér, 3 sortól 2, azaz két kr., vesszőben pedig minden láncztól 2 kéve, melly vesszőmennyiségnek fele mintegy az téli tüzelésre adatik a gazdaság által. ”7,! Ha a gazdák a tisztségviselőkkel elégedettek voltak, akkor több évben is újra választották őket. (3. sz. melléklet). A gazdák feladata volt a területükön álló kút tisztítása, javítása, aminek használatáért ún. kútpénzt szedtek. Szigorú regulaírta elő számukra a szőlőskerteket árkokkal körülvenni, és azokat folyamatosan gondozni. E feladatra rendszeresen felhívták a gazdák figyelmét, s aki ezt elmulasztotta, keményen megbüntették, mint ahogyan azt egy 1772-es jászapáti hirdetésből is megtudjuk: „Az Szöllök mellett szükséges árkoknak rossz gondviselői, azokat rossz Statusban tartók meg büntetvén, ezeknek is büntetések ezen Cassában adattasson. ”756 Az új gazdák ugyancsak kötelesek voltak szőlősoronként 1 ft-ot befizetni a közösség pénztárába. A hegyközség közös eszköztárral is rendelkezett: „ 1 db köszörű, 1 falapái, 1 létra, 1 kötél kúttisztításhoz, 2 téli ablak. ”757 A neszűri szőlők hegyközsége - a jegyzőkönyvek tanúsága szerint - 1949-ig működött, ezt követően azonban megszűnt. A hegyközségekre vonatkozó szigorú szabályok betartása nem kis feladatot rótt a közösség tisztségviselőire. Különösen a szőlőcsőszök munkája volt nagyon hálátlan, hiszen a szőlőkben is igen gyakoriak voltak a lopások (bor, vetemény, gyümölcs, szerszám, stb.), amelyek megakadályozásáért ugyancsak ők feleltek. Jász-751 HERBERT János, é.n. 161. 752 Prothocollum, 1772. július 21. Jászfényszaru. JNKSZML 753 Prothocollum, 1773. április 3. Jászberény. 172. JNKSZML 754 A neszűri szőlő 5. és 6. dűlő középső járás Gazdaközösségének jegyzőkönyve 1855-1949-ig. JMA. 755 A neszüri szőlő 5. és 6. dűlő középső járás Gazdaközösségének jegyzőkönyve 1855-1949-ig. JMA. 756 Currentalium, 1772. Jászapáti. JNKSZML 757 BATHÓ Edit, 1995.267. 378
