Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - H. Bathó Edit: A szőlőtermesztés múltja a Jászságban
hogy ,, 5 kapás kell egy Pozs. Mérő alá való Szőllőföldnek, 5-szöri Kapállás kell. Terem egy kapás után Diametraliter 2 akó bor, akója 1 frt 12 kr. Tehát egy kapás után való haszon 2 frt. 24. kr, azonban 5 kapállásra, jelessen 3 kapállás, nyitás, fedésre, metszésre és fedésre 1 frt. 54 kr. Melyek kihúzattatván marad tiszta haszon 30 kr. 1 kapás után. ”714 Fényes Elek 1851-ben már két szőlőskertet említ Jászberényben, de név szerint nem nevezi meg őket. Hasonló módon említ szőlőt Apátin, Arokszálláson, Jákóhalmán, Jászkiséren és Fényszaruban is.TMPesthy Frigyes 1864-es helynévtára mindössze két településnél említ szőlőt, de azokat pontosan leírja. Jászberénynél felsorolja a neszűri homokos, valamint az Belső új és öreg szőlőket a Zagyva folyó partján, Jászfelsőszentgyörgynél viszont szól az Öreg szöllő döllőről, ahol a régibb időben szőlőt termesztenek, most azonban már szántóföldként használják. Megjegyzi, hogy az Öreg szőlő arról nevezetes, hogy a sík terület ellenére, „ a szőlő tőkék nem sorba, hanem össze-vissza voltak ültetve, s igen jó bort termett. ” Megemlíti a falu másik szőlőjét, a tiszta homokra telepített Haleszi döllő-t, amelyet a szőlőosztáskor neveztek el „halesznek”.734 735 736 A XIX. század második felében telepítik Jászárokszállás mellett az ún. ágói szőlőket is. A kitelepülő lakosok mind többet törnek fel a határból, s a homokos részeire pedig szőlőt ültetnek.737 A Jászság szőlőterülete k. holdakban a XIX. században 1828 1852 1879 1895 Berény 1.220 1.433 977 1.318 Alsószentgyörgy--1 Apáti 211 242 236 180 Arokszállás 536 429 347 307 Dósa 51 57 62 87 Felsőszentgyörgy 78 125 120 407 Fényszaru 353 345 330 284 Jákóhalma 109 151 111 107 Kisér 198 160 200 208 LadányMihálytelek 40 19 5 10 Jászszentandrás738--2 86 A táblázat jól mutatja a jász települések XIX. századi szőlőbirtokainak mértéktartó, de többnyire egyenetlen gyarapodását. Megkell jegyezni, hogy két település, Jászapáti és Jászárokszállás lakossága más vidéken is folytatott szőlőművelést. így például már 1710-ben említik, hogy ún. jászapáti vándorcsaládok a munkaerő nél-734 RUSVAI Lajos,2001. 36. 735 FÉNYES Elek, 1851. 15.32. 53. 151.224. 736 PESTHY Frigyes, 1978.1. 67. 79. 737 HERBERT János, é.n. 160. Novák László, 2001.373-374. 738 Csak 1886-tól lett község. In. Adatok Szolnok megye múltjából, 1980. 378-379 374
