Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - Csoma Zsigmond: Bolgárkertészet az Alföldön

gár rendszerű magyar kertészetek létesítését javasolták, annak jó jövedelemtermelő képessége miatt. Ezzel a termelési módszerrel biztosítva látták a lábuk alól talajt vesztett emberek megélhetését.?4S

A bolgárkertészek szakmai tudását egyesek fejlettebbnek, magasabb rendűnek, mások pedig egyszerűbbnek tartották. Vajon melyik vélemény fogadható el? Valószínűleg mindkettő, hiszen a bolgárkertészek által meghonosított öntözéses zöldségtermesztés egy komplex, összetett rendszernek fogható fel. Ebből a szempontból valóban korszerűt és újat tudtak felmutatni a bolgárkertészek, versenyképességük is ebből adódott. Ez pedig a szigorú, kikristályosodott, nagy szaktudást mutató technológiájuk, összekapcsolva a terményértékesítéssel, és mindez egy önkéntes részesvállalkozói, tőkerészvényes érdekeltségű termelőszervezeten belül. Mindhárom tényező önállóan is jelentős újításnak számított Magyarországon a múlt század közepi német-magyar zöldségkertészet mellett.

Fejletlenebbnek tűnt viszont eszközszegénységével, a melegágy és a melegágyi ablakok későbbi átvételével, az ókori elveken nyugvó vízemelő kerekével, az igénytelen munkaerő nagymértékű kihasználásában. Összességében nézve a termelő és a fogyasztó érdekeit, a gyors tőkeforgást tekintve, ez a termelési és életkultúra megfelelt az adott viszonyok között mind a bolgárkertészeknek, mind a földet bérbeadóknak, mind a fogyasztóknak. A bolgárkertészek általában hidat képeztek országuk és az új hazájuk között. Termesztési hagyományaik, munkaszervezetük és szokásaik beépültek az Alföld termelési értékrendjébe, azt színesítve gazdagították. Az alföldi városoknak is színes és hasznos színfoltjai voltak a városszéli kertészeti telepeken gyökeret vert bolgárok. 598

598 VÉGH, 1916. 57 58.

315